Városi reáliskola, Esztergom, 1877

£ / lyok" mondja Herder „jobb végre véderejöket nem fordíthatták, mint arra, hogy a városokat a rablás, a művészeket és kézműveseket az örök jobbágyság ellen hatalmas karral védték ; mivel még a nyers századokban ezen egyesült testületekre volt szükség; melyekben éppen úgy, mint a lovag és szerzetes céhekben sokan kezeskedtek egy mellett; és az ifjú tanulók éppen oly szolgálati fokokon emelkedtek feljebb, mint a barátok és lovagok"') Megvolt ugyan ezek mellett a céhekben a középkor külsőségeinek nagy halmaza, így meg volt határozva az estvelizés ideje, a ruházkodási divat, hány lovat, szolgát tarthasson mindenki, mikor kelljen a tüzet kioltani és lefeküdni stb. ; az is bizonyos, hogy a szűkkeblű szellem, mely a céhszabályokból kisugárzott, egynémiben összeszorította az iparszabadságot, nem lévén szabad venni és eladni némely dolgokat, hacsak a czéhesküdtek által megjelölve vagy megmérve nem voltak.

2) — De e tekintély, melylyel e testületek e korban bírtak, a politikai jelentőség, melyre a városok kormányában emelkedtek a józan erkölcsiség, mit szabályaik követeltek, a vetélyszenv, mit a czéhek szelleme táplált, nem kevésbé emelte a kézmüveket, az ipart, mint a városokat. A jólét és külső hatalommal felpezsdült a városokban a vidámság, az életkedv. Céhtáncmulatságok, lövész ünnepélyek, majálisok, emelték a közéletet. Bányavárosaink keletkezését vizsgálva, minden arra mutat, hogy e vidékek mint ércekben gazdag helyek, már régebben ismeretesek voltak. A folyók és a föld arany fövenye, vezeti az embereket a telepek felfedezésére. Erre mutatnak a. „Goldbach",(Aranyfolyam) „Szalatnya" a szláv zlatinából származott aranyos elnevezések. Az ily vidékek tulajdonosai, műveseket telepitének oda s általuk a bányákat bizonyos úrbérben, nyolcad vagy tized fejében műveltették. E bánya telepek munkásai lassanként vagyonra tettek szert s mint birtokosok megveték a bányaváros alapját. Példa erre Besztercebánya, mely ') Ideen IV. Th. a) Lásd a függeléket.