Városi reáliskola, Esztergom, 1877

28 a zólyomi királyi birtokhoz tartozott, 1255-ben nevét már a városok közt találjuk.

1) III. Szent István alatt megkezdett gyarmatositás a XII. és XIII. század felé növekvőben van. Sz. László II. Géza, III. és IV. Béla behivják a byzanzi és olasz mestereket városaink úgynevezett latinusait. Majd a honvédelem és fentartás müveiben kiveszett lakosok helyére a thüringiai, flandriai, szász és sváb gyarmatokat telepítenek. Ha az önkéntes bevándorlást némely esetekre biztosan feltehetjük, kétségtelen, hogy sokan voltak a behivottak „vocati." A behívás nem történt egyedül népesités szempontjából, feladata volt az ipar különféle ágait meghonosítani vagy a bányászat nemeit mivelni. A gyarmat, a jövevény nép, mint egy jeles tudósunk fejtegeti, természeténél fogva magával hozza a műveltség feltételeit, mert a kivándorlás rendszerint a népesség oly mérvű elszaporodásának eredménye, hogy a föld azokat eltartani nem képes. A kivándorlásra rendesen erős, munkás kezek, fogékony és tehetséges emberek vállalkoznak, boldogulásukat új hazában keresendők. Europa régi s Amerika ujabb városai keletkezésének története mutatja, hogy az ős népek, lassan és nehezen fejlődnek s nem egy könnyen alkotnak városokat. Amerikában nem az indiánok, hanem az európai kivándorlottak; Európában nem a Germánok, Gallok vagy Sarmaták, hanem a római gyarmatok vetették meg a legtöbb város alapját. Mindazáltal tévedés volna azt hinni, mintha minden gyarmat megtelepedését város építésével kezdené. Felső Bars, Nyitra, Turócz és Zólyom német telepeit, máig azon állapotban találjuk, melyben gyarmatosításuk alkalmával voltak. Hones-Hey, Drezel-Hey, Neu-Hey, Krike-Hey vagy fölebb Handlova, >) Turmschwamb a XVI. századi hagyomány szerint azt mondja : Neusohl haben die Inwohner als Waldbürger gebaut. Bei König Béla Zeiten ist Neusohl noch ein Dorf gewesen, allda Edle gewohnt, und ihre Bauern gehabt, und zu St. Antony ist die Pfarrkirche gewest, stb. (Engel „Geschichte d. Ungr. R. u. d. Nebenländer" I. 192.)