Városi reáliskola, Esztergom, 1877

26 alapját. A közélet, mely eddig a királyi és főúri udvarok körül pezsgett, most e községek felé fordul. A várak idővel roromokba dőlnek, de helyeiken ott állnak a virágzó városok a székesegyházak körül. Majd önhatóságra emelkedik s ime előttünk áll a város, mely rendezett ügyei, biztonsága, élet-kényelme és gazdagsága által kormányzati, kereskedelmi s tudományi központtá vált. Példák erre Esztergom, Fehérvár, Veszprém, Pécs, Nagyvárad, Vác. Temesvár, Győr s mások. Az alakuló városoknak igen hasznos szolgálatokat tettek a céhek. A céhek által a városokban némi közszellem lett előidézve, mely a polgárok megerősödésére nézve fontos következményű volt. A céhmesterek által vezetett, saját zászló és gyülekezési helyekkel (szállók) biró iparos testületek, melyeknek „ereje a legények kemény ökleiben állott" városaik kormányzásában, kizárólagos befolyást szereztek maguknak. A polgárok jogai a céhbe lépéssel kezdődnek. A céh biztosítja az iparos becsületét, kenyérkeresetét. A felszabadítás világpolgárrá, a mesterré avatás városa választó és választható polgárává, született őrévé teszi. Céhlevele az ő nemesi levele, az ő büszkesége. A történelem alig bír felmutatni intézményeket, melyek az emberiség erkölcsi és anyagi érdekeire nagyobb befolyást gyakoroltak volna, mint a céhek. Védelmük alatt a nemzet leghasznosabb osztálya állott s azt az erkölcsiség, szorgalom, fegyelem s neveltségre oktatta. A céhek testületileg vettek részt az isteni tiszteleteken s a felebaráti szeretet parancsait, kötelességszerűen gyakorolták. E testületek behatása alatt az ipar és kézmüvek a XIII-ik században óriási léptekkel fejlődtek. Milano, Florenc, Pisa, Strassburg, Magdeburg, Bécs, Antwerp, Harlem, Brugge; honi városaink közül Kassa, Pécs, Székesfehérvár vetélkedtek dómjaik s városházaikkal, melyek máig is kegyeletes csodálkozás tárgyait képezik. ') „A kirá>) „Az egyházépitészet oly virágzó volt honunkban a XIII. században, hogy a Cambraii hires dóm épitóje Villard d'Honnecourt itt jártában érdemesnek tartotta lerajzolni azon műmintákat, melyeket mishol nem találhatott,