Városi reáliskola, Esztergom, 1877

25 lyeket jelölik, hol megtelepítve voltak a vár örei, csőszei, az erdészek, a hajtó vadászok, halászok, kovácsok, kocsigyártók. A nagyváradj vallatásokra vonatkozó okmányok pedig bizonyítják, hagy a váraknak voltak fuvarosai, kenyérsütői, szakácsai, halászai, vadászai, üvegesei, bognárai, molnárai, kovácsai, ácsai, szabói s a t. De nemcsak a várak, hanem a királyok és királynék, a főpapok, főurak, székesegyházak és monostorok udvarai szolgálatában is voltak mesterségeket üző iparosok. Ott találjuk őket a főegyházak és monostorok műhelyeiben. Mestereik a szerzetesek voltak, kiknek vezetése alatt az egyház számára a talapzattól a templom tornyán tündöklő keresztig, minden általok készül. A hol a várterület lakosaiból az iparosok ki nem kerültek, oda az ország más vidékeiről, vagy a szomszéd államokból, legkivált Németországból hivtak s telepitettek kézműveseket. A gyarmatosok a várak tövében foglaltak lakhelyeket s kezdetben az örökös harci zaklatások miatt csak sátrak és fagunyhókban laktak, ezek a népnek inkább csak szállásai — descensus — mint állandó lakhelyei voltak. A háborúk szüntével kezdettek e telepek a várak területébe beolvadni s rendes községekké átalakulni. Az iparosok vásáraik sokadalmaikkal mind nagyobb virágzásra emelik gyarmataikat. Ezek lesznek a jólét és'fényüzés forrásai. A művesek szerzetes mestereiktől mint Guizot mondja „átveszik a testületi élet szellemét s érdekeik védelmére egyleteket társulatokat, szerveznek maguk között. E társulatok végre a külföldiek mintájára céhekké ') alakulnak s mint ilyenek megváltoztatják a világ képét, uj korszaknak vetik meg ') A céhek első elemeit, némely irók a római municipiumok szabad iparosai, vagy rabszolgái „collegiumaiban" keresik, mint Heineccius, Beier, Savigny Eichhorn, Leo, szóval a romanisták. A germanisták mint Maurer, Gfőrer, Schmoller, Stieda sat. a középkor egyházi és társadalmi intézményeiből származtatják. Vannak végre kik a céhek eredetét azon visszahatásnak tulajdonitják, melyet a hűbér rendszer zsarnoki nyomása a népben előidézett. A hazai irók közül: Kovachich : Codex juris Travernicalis — „Krones Geschichte und Rechtsquellen aus OberUngam" — Michnay és Lichner idézett munkája, — Ipolyi: A magyar iparélet történeti fejlődése" (Századok VIII. f. 1877.) cimü munkákban foglalkoztak e testületek jogköre és szabadságainak vizsgálatával.