Városi reáliskola, Esztergom, 1877

22 tozó hadi és bíráskodási ügyekben, a király nevében járt el. Tisztjei voltak: a hadnagy (dux, princeps), a várnagy (castellanus); a századosok (centuriones) és tizedesek (decuriones). Az igazság szolgáltatásban a várgróf helyettese az udvargróf (comes curialis) volt. Az adót, az alsóbb tisztek hajták be. A vár hatósága alá tartoztak: 1. a várjobbágyok (bellatores, jobbagiones castrenses) kik a várakhoz tartozó földeket hadi szolgálat terhe alatt birták. Földjeik apáról fiúra szállottak, de azokat elidegeniteniök nem volt szabad. Egyébbként állapotuk oly közel állott a szabadok-, nemesekéhez, hogy a XIII. század vége felé, Kézay már szegényebb sorsú nemeseknek mondja őket. 2. a várnép (castrenses) kik földjeikért a várkörüli munkákat teljesitették ; a várföldek müvelésében az erősség falainak épitése és kijavításában, előfogatok, hidak, utak stb. készítésében jártak el. Adót pénzben, szállásban és terményben fizettek, szóval „oly állásban voltak, hol a szabadság szünedez a nélkül, hogy a szolgaság kezdetét vette volna"'). 3. a jobbágyok, a pórok a földmivelők (jobagiones, liberi coloni, conditionales), kik a szabadok jószágait mivelték. Bi rtoktalanok voltak, de szabad költözködési joguk soha sem vonatott kétségbe s miután nem uraik, hanem a vár hatósága alatt állottak, adóikat is ide fizették. Mindezek fokozatos lépcsőt képeztek, a szabadok és a tulajdonképeni szolgák között, kik a földhöz valának kötve s minden politikai jogoktól meg voltak fosztva. Eredetük ez, A honfoglalás idejében, a fegyverrel meghóditott lakosok, a hadjog értelmében rabszolgaságra vettettek. Ezek száma, a vezérek korában évenként megujuló hadviselések alkalmával behurcolt hadi foglyok által egyre szaporodott. A foglyok közül a kiválóbbak, a hadseregbe osztattak, a többiek a szabadok udvarai körül szolgáltak, s azon nyers korszakban, kemény bánásmódban részesültek. A kereszténység elterjedésével, ») Szalay Magy. Tőrt. X.