Városi reáliskola, Esztergom, 1877

15 mátok biztonságát s visszaverjék a külső rohamokat. Szállásaik (castellum) körül erődöket emeltek, ezekből idővel városok keletkeztek. Ilyen telepek, gyarmatok voltak : „Scrabantia", ma Soprony; „Arrabona", ma Győr; „Bregetion", a rómaiak idejében város volt, ma Ó- és Uj-szőny ; „Villa Curtia", gyarmat ma Nyerges-Újfalu ; „Acincum", vagy „Aquincum", szintén város volt, ma Buda: „Vetus Salinum", gyarmat, ma Adony; „Ana Maria"* ma Duna Pentele; „Colonia Claudia Sabaria", ma Szombathely ; „Sopianae", ma Pécs, székes-egyháza helyén római castellum volt; „Siscia", ma Sziszek; „Mursa", ma Eszék; „Taurunum", ma Zimon; „Acunum", ma Pétervárad; „Cibalae", ma Vinkovce; „Zarmizegethusa", a rómaiak alatt „Uttria Trajana", a dáko román birodalom főhelye, ma Várhely, ez oly nagy volt, hogy határán belül ma tiz falu emelkedik; „Napoca", ma Szamosujvár; „Apulum", ma Károly vagy Gyulafehérvár stb. Ezek s egyéb jeles városok romemlékei, máig hirdetői Pannónia és Dacia római műveltségének. Traján hidjának oszlopai, a diadalivek, siremlékek csatornák, fürdők s egyéb remek épületek maradványai, egy szép korszakról tanúskodnak. Maguk a császárok is kellemesen szórakoztak e bájos vidékeken. Octavianus kedves tartózkodási helye volt Caruntum, (St. Petronell) Marcus Aurelius itt dolgozott jeles munkáján („Önnön magáról"); Probus szőllővel ültette be az Isten partjait; Vellejus azt irja'); hogy a pannonok és dákok felkeresik a tudományok kincseit. Az itt talált pénzek, gemmák és feliratok bizonysága szerint, Jupiter, Mars, Hercules, Diana s a Nymphák e vidékeken buzgón tiszteltettek. Nagy Constantin alatt a pogány világ romjain a diadalmas kereszt tündöklött és 330-ban Simiumban (Belgrád) már érsek is volt, kinek suffraganeusai voltak a murtiai, carpisi, cibalisi, scrabantiai, curtiai, sisciai, bregetiói és petóbiumi püspökök. Sz. Márton és sz. Hieronymus pannóniai születésüek voltak. *) História Romanor.libr.il c. IIO.