Városi reáliskola, Esztergom, 1877

14 őrizte, hanem az önrendelkezés tisztelete és becsülése által indíttatva, a szabadság közérzetében részesité az általa meghódított népeket is. Fajunk soha nem ismerte a népek elnyomását mint a normán, vagy a frank. Senkit a magyar nyelvétől, vallásától, szokásaitól meg nem fosztott, sőt a körülményekhez képest még kiváltságokban is részesített, mint a szászokat, kánokat, jászokat, szerbeket. Minden község, a mint városkává tudott alakulni, azonnal teljes önhatóságot, törvénykezést, szóval szabadságlevelet nyert s biztosított törvényes függetlenségében önmaga rendelkezett sorsa felett. Példák erre azon néhány ezer lakossal biró szabad királyi városok, mint Zólyom, Korpona s mások, melyek épp úgy élvezték hatósági jogaikat, mint a legvirágzóbb sz. k. városok. Alkotmányunk szellemének eme jótékony hatásán kivül, városaink keletkezésére nagy befolyással voltak a római kor maradványai is. Hazánkat az előidők homályában Tacitus, Plinius és más') írók tanúsága szerint a Morva, Vág és Graran mellékein a harcias quádok, az Ipoly, Zagy va és a Tisza mellékein a jászok (jazyges), i a sarmaták; a Dunán tul a pannonok, többi részein a dákok és gaeták laktak. Műveltségre nézve e népek, mivel sem voltak fejlettebbek a szomszéd germánoknál. Az erdőkkel zordon, mocsárokkal disztelen vidékeken, halászat és vadászatból éltek

2). De a római sasok ide is elhatottak. A római birodalom északkeleti határát az Ister (Duna) képezte. A győzők gyarmatrendszere, egész Pannoniát rövid idő alatt virágzó tartómánynyá varázsolta. A légiók télen át is a meghóditott tartományokban maradtak, hogy fegyvereikkel fentartsák a gyar') Dio Cassius (Kr. u. 155—230.). Görög történetének első 34 könyve elveszett 35—80-ig ismeretes. Pannónia helytartója volt — Jordanus — Jornandes: „De rebus Gaethicis". — Svetonius „Vita imp. rom Caesartól — Domitiánig. — Pomponius Mela (Kr. 44—54) „De situ orbis" .— Strabó (szül. Kr. e. 66. Amasia városában f Kr u. 24 ) „Geographica" XII. epit. — Plinius major : „História Naturalis" VI. első kötet. — Appianus, Justinus, Eutropius, Herodianus, Aurelius Victor, Ammianun, Marcellinus, Dionysius Periegetes s mások. a) Tacitus „Germania" cap. 42. 43.