Városi reáliskola, Esztergom, 1876

4 port, egyszóval vizsgálja meg a tökét s kutassa, vájjon nem találkozik-e a mélyedések valamelyikében egy vagy több szürkés szinü s tűszurásnyi nagyságú kerek pont, Eszürke pontocskák nem egyebek szerfölött kicsiny petéknél, melyek — mint később látni fogjuk — csaknem minden 3-dik 4-dik tőkén találhatók, de mivel por vagy más tisztátalanság által fedvék, vagy mert a fakéreg mélyedéseinek a nap által eléggé meg nem világitott helyein vannak, gyakran még a legjobb nagyiló üveg segélyével sem ismerhetők fel. Ha a kéreg valamely helyén ily petét felleltünk, messük azt ki s tegyük oly helyre, hova a nap sugarai akadálytalanul hatolhatnak és már néhány nap múlva azt fogjuk tapasztalni, hogy a peték felpattantak s a parányi tojáskéreg mellett zöldes szinű mozgó állatka létezik, meljy alig bir 0.5 milliméternyi hosszúsággal, s a pókhálószálnál is vékonyabb. E mozgó s szabad szemmel alig látható kis lény egy féreg, mely oly gyorsan fejlődik, hogy néhány nap alatt már x)%—1 centimeternyi nagyságúvá nő, miközben szinét változtatja és zöldes altestü, feketés-baru& sávos hátú, fényes fekete fejű, kiálló s még fejénél is fénylőbb fekete szemű hernyóvá válik. Ha ez állatkának már örökös nyugtalansága is feltűnő, úgy mozdulatainak gyorsasága éppenséggel csodálatot keltő. E szénfekete fejű, élénk kis féreg, mely szőlőültetvényeinkben a többé vagy kevésbbé kedvező feltételekhez mérten évenként kisebb vagy nagyobb, de mindig érezhető' kárt okoz, nem más, mint a szőllőmoly (Cochylis Roserana v. uvana. Traubenm a de) hernyója, mely rövid idő múlva magát bebábozván, april hó vége felé mint lepke kel ki és petéit május első napjaiban az épen fejlődésnek induló szőllő-bimbókba rakja, úgy hogy virág és hernyó a nap éltető sugarai következtében egyidejűleg kelnek életre.