Városi reáliskola, Esztergom, 1876

I. A szöllömoly (Cochytis Roserana. Leun.) és annak kártékony volta szöllőtermésünkre. (Népszerű értekezés.) Kora tavaszszal az első szőllőmunkát, igyekszik végezni minden jóravaló gazda. Vidáman perdül a kapa a kérges kezekben. Boldogság tükröződik a szőllőművesnek arczán s a benső örömnek csilláma sugárzik a még puszta tőkék sorain végigpillantó szemekben. Mi az, mi e szorgalmas munkásokat bensejökben oly mélyen megindítja? a remény! Gondolatában már minden szőllő-gazda számifgatja az akóknak várható számát; és kevésbé figyel a bő termést megtizedelő különféle káros tényezőkre, és pusztitó, gyakran alig látható erőkre. Pedig nagy számmal vannak ilyenek is é3 ez alkalommal különösen egyet akarok megnevezni, mely egy maga majd több kárt okoz, mint a többiek együttvéve mindnyájan. A ki egyikét e veszélyes tényezőknek, mely a szőllőgazdák legszebb reményeit csaknem évenként romba dönti, megismerni akarja, vegyen elő jó nagyitó üveget, tartsa azt valamely szőllőtőke, különösen a nap által megvilágított oldalának felső részéhez, vegyen szemügyre minden hasadékot, hatoljon be lehetőleg a kéreg rovátkáinak mélyebb helyeire, tisztitsa meg a tőke azon részét a földtől, fújja le a 1*