I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959
Felszabadulásunk 15. évfordulójára Az idei év .tavaszán ünnepeltük felszabadulásunk 15. évfordulóját. Tizenöt szabad esztendő munkájára nézünk vissza, s a hála és szeretet érzéseivel gondolunk azokra, akik szabadságot hoztak mindnyájunknak, lehetőséget adtak arra, hogy népünk felemelkedéséért munkálkodhassunk. Az emlékező évfordulók nem jelentenek egyúttal korszakos változást. Nem zárják le a fejlődés egy-egy szakaszát, és nem nyitnak újat. Ilyen jelentősége, szerepe csak annak a napnak van, amelyre emlékezünk. Az évfordulók nem határkövek, hanem mérföldkövek. Még akkor is, ha mint most, ünnepien szép, kerek számot írhatunk föléjük. De a mérföldkő is alkalmas arra — és kötelez is —, hogy megálljunk egy percre, felmérjük elért eredményeinket, s további tennivalóinkat. A véres háború elpusztította a fél országot, megviselte népünket, de az új életre vágyódó hitétől megfosztani nem tudta. Rendet, békét, szabadságot akartunk, és éltünk is vele, mihelyt meghozták a szovjet katonák. A nagy országégés után a kommunisták voltak az elsők, akik az élre álltak, akik megfújták az újjáépítés harci kürtjét. És a kommunisták szavára megmozdult az ország. Helyreállítottuk a közlekedést, szenet adtak a bányák, földet osztottunk, államosítottunk. Amire évszázadok óta vágyott népünk, azt most a kommunisták vezetésével elérte. Másfél évszázaddal ezelőtt Berzsenyi Dániel megálmodta, s mi most meg is értük, értettük, hogy csakis — „szabad nép tesz csoda dolgokat”. -— Felszabadult hazánkban népünk valóban csoda dolgokat tett. Az elmúlt 15 esztendő a dolgozó ember eposza, melynek lapjaira eddigi történelmünk legnagyobb eredményeit jegyeztük fel. A nemzet összefogó ereje 15 év óta küzd az élet minden zugában a gondok csökkentéséért, az eredmények továbbfejlesztéséért. A hősi pátosszal teli indulást küzdelmes, de annál eredményesebb pálya követte; az elmúlt 15 év alatt hazánk történetében példa nélkül álló fejlődés következett be. Újjászületett országunkban népünk gigászi erőt fejtett ki, rendíthetetlen alkotókedvvel dolgozott. Gazdasági és kultúrális életben egyaránt dicséretesek vívmányaink. Szép és nagy utat tettünk meg a 15 év alatt. Mi, pedagógusok a szocializmus győzelmébe vetett mélységes hittel és meggyőződéssel neveltük és oktattuk a felnövő nemzedékeket, de soha nem is álltak ilyen nagy feladatok előttünk, mint éppen most, mikor át kell alakítanunk a múltból örökölt iskolarendszert, s a nevelést, oktatást az életadó munka szolgálatábá kell állítanunk. Lenin azt tanította, hogy a kommunizmust csak korúnk színvonalán álló műveltséggel valósíthatjuk meg, és ha ezzel a műveltséggel nem ren5