Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1941

16 termei helyezkednek el, hanem ott van a sokféle műhely, ahol maguknak a szerzeteseknek szorgalmas keze elkészíti mindazt, amire a lakás, táplálkozás, ruházkodás céljára a monostor lakóinak szüksége van. A munka, legyen az a tudományok művelése, codexek másolása, gyönyörű initiálék gondos, művészi festése, avagy a földmívelés, szabó, kovács, asztalos, vagy más mesterség űzése, mind vidáman folyik, imádság kíséri, szent zsolozsma fűszerezi. így lesz minden munka, legyen az még oly mindennapi és közönséges, istentiszteletté. A szentbenedeki ,,ora et labora" tehát egyrészt a dolgozó emberek méltóságát, másrészt az Isten akaratából végzett munka igazi értékét hirdeti meg minden kor és minden nemzedék számára. Boldog az a kor, amely a munkát imádságos lélekkel, Istenért végzi, de jaj annak a nemzedéknek, amely az ,,ora et labora" elvét meg nem érti, amely munkáját az imádságtól elszakítja, amely a munkásember keserves verejtékét az imádság balzsamcseppjeitöl megfosztja. Ezt tette a mult század folyamán és teszi ma is az az istentelen felfogás, amely látszólag ugyan magasra emeli a munka értékét és a munkás jogát, de a valóságban lebecsüli mindkettőt, amikor a történelmi materializmus lelketlen rendszerében az anyagba taszítja le a munkát s a munkást egyaránt. Ennek a kárhozatos tévedésnek láttára vájjon tagadhatja-e valaki, hogy ma is és örökre mennyire időszerű az ,,ora et labora" szenbenedeki elve ? Vajha bele világítana ez a norma minden magyar dolgozónak lelkébe, hogy újra felragyogjon a munka igazi értéke és megszilárduljon a munkásoknak, mind a szellemi, mind a testi munkásoknak egyrészt keresztény önérzete, másrészt becsülete s ugyanakkor az élethez, az emberhez méltó élethez való joga. De vizsgáljuk tovább Szent Benedek művét és kérdezzük, hogy mit adhat a VI. századnak ez a nagy szervező géniusza, mit adhat a mai kornak, mit adhat a XX. század gyermekének ? Szent Benedek nagy reformátora volt a szerzetesi intézménynek, alapítója egy nagy szervezetnek, a róla elnevezett szerzetes rendnek. Ez a mű kiállotta másfél ezer évnek próbáját és ez alatt az idő alatt csodálatos munkát végzett, nagy dolgokat alkotott az egész világon. Szent Benedek emberekből, szabad emberekből toborozta össze seregét s nem erőszakkal tartotta össze és tartja össze katonáit. Akik hozzá csatlakoztak és csatlakoznak, azokat a szentbenedeki eszmény tartotta és tartja össze a szerzetesi közösségben. Hol volt, miben rejlett ennek titka ? Tudjuk, hogy az ember nem egykönnyen mond le szabadságáról, nem igen találja örömét abban, hogy megalázza magát és alárendelje magát egy másik embernek, még ha azt „apát"-nak, vagyis atyának is hívják. S mégis azt látjuk, hogy századokon keresztül önálló, szabad és független, sokszor tehetős, művelt és tudós emberek tízezrei teszik magukévá a szentbenedeki eszményt, belépnek a bencés rendbe és lemondva saját függetlenségükről, engedelmes alárendeltjei; fiesznek a bencés család apátjának. Ennek okát és magyará-