Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1941

15 Szent Benedek rendjének elterjedése Európa népeinek megtérítését eredményezte. Európa északi népeit, köztük a németeket, a bencések térítik meg Krisztus egyházába. Ők az első apostolai a lengyeleknek és a többi szláv népeknek s nekik köszöni hazánk is kereszténységét. A kereszténység felvétele mindezekre a népekre nézve egyben a kultura, a tudományok és művészetek meghonosítását is jelentette. Hálás és felemelő feladat lenne e helyen szemlét tartani Európa népeinek története fölött is, elkísérni Szent Benedek fiait az ő térítő útjukon és vizsgálni, mit tettek az egyes országokban a népek anyagi boldogulásáért, lelki és szellemi életük megalapozásáért, gazdagításáért. Hogyan lettek nevelői nemcsak egyes fejedelmi sarjadékoknak, mint hazánkban Szent Imre hercegnek, hanem egész népeknek. Bármennyire is épületes és hasznos lehetne ilyen történelmi tanulmány, én ma mégis egy más kérdést szeretnék itt fölvetni, más problémát szeretnék a mai ünnepi alkalommal boncolgatni. Azt kérdezem, mit adhat Szent Benedek a mai kor gyermekének ? Tud-e szólani a VI. század pátriárkája a XX. század fiaihoz ? Tanulhatunk-e mi is valamit Szent Benedek életművéből, regulájából ? Erre a kérdésre szeretnék röviden válaszolni. ,,Ora et labora." A szentbenedeki életbölcseséget sokszor szokták ebbe a két szóba összesűríteni. S valóban, oly mély, oly tartalmas ez az életszabály : imádkozzál és dolgozzál, hogy dióhéjban az egész bencés regulát magában foglalja. De az egymás mellé helyezett imádságot és munkát itt nem abban az értelemben kell vennünk, m!nt ahogyan p. u. egy napirend összeállításánál beosztja az elöljáró az egész napot a növendékek részére : most pihenés, majd szórakozás, aztán esti ima stb. A bencés regula szellemében ez a kettő : imádkozzál és dolgozzál, nem így értendő. Sokkal bensőségesebben, sokkal mélyebben egymásba kapcsolódik itt az imádságos lélek és a munkás kéz. Ez a rövid életszabály : ,,ora et labora" arravaló, hogy meghatározza az emberi munkának értékét és értelmét, valamint megszabja annak föltételeit is, hogy az ember munkája Isten szellemében is értékes legyen. A bűnbe süllyedt ember számára keserű a verejtékes munka, mert rajta van a bűnnek íze, a bűnnek átka. De mióta a Megváltó Szent József műhelyében a maga munkás kezével megszentelte a munkát, még pedig a közönséges, testi munkát, azóta a munka, legyen az akár testi, akár szellemi, nem lehet méltatlan senki fiához, azóta méltó a munka minden emberhez, sőt kötelessége minden embernek. Szent Benedek rendje ezt az elvet vitte át az életbe. A bencés rend a munka hadserege volt. Szent Benedek fiai a Krisztushoz megtérített népeket munkára tanítják : a föld okszerű megművelésére épúgy mint iparra, hasznos kézi munkára, mesterségekre. A munka nem a rabszolgák foglalkozása többé, mint a pogány világban volt, hanem minden népnek hivatása ,dísze, öröme. A bencés monostorokban az istenháza mellett nemcsak a gyermekek és ifjak tanuló-