Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1940

8 lom mestereinek egy-egy remeke, helyet kaphatna a háziolvasmányok között. Mivel a legújabb irodalom a történeti fejlődésnek jelenleg végső állomása, azért a vele való végső foglalkozás nem kezdődhetik a VIII. o. irodalmi anyagának végén, ott csak befejeződhetik a rendszeres tárgyalás. -Tehát már az alsó fokon hozzá kell kapcsolódnia az oktatás anyagához. Már a mesék, mondák, legendák, történeti elbeszélések körébe tartozó szemelvények között meg kell találnunk a legújabb korban szereplő íróink nevét is. A tárgyalásra kerülő anyag természetének megfelelően a IV—VI. o.-ban bőséges mód és alkalom kínálkozik a stílusújítások megfigyeltetésére, az újabbkori verselésre, a régi poétikai műfajok zárt kereteinek megváltoztatására, az epika háttérbe szorulására és sok más, az újítást feltűnően jelző jelenségre is. A legújabb irodalomra vonatkozó ismeretek értékesítése és az Arany halálát követő irodalmi élet rendszeres bemutatása a VIII. o. anyagának 2. felét teszi ki. Bár az új irodalmat csak „lényegében" ismertethetjük meg az iskolában, és a rendelkezésre álló „idő rövidsége miatt nem időzhetünk el hosszasabban", nem bocsáthozhatunk részletekbe, „a legnagyobb írókkal is csak néhány órán át foglalkozhatunk" (Utasítások 60. 1.), de növendékeink lelkében az új irodalommal való foglalkozás alatt is a diadalmas világnézetnek kell megszilárdulnia. Midőn az újítás jeleinek első öntudatos megmutatkozását tárgyal-^ juk és Ady költészetét tesszük behatóbb vizsgálódás tárgyává, kiben az újítás a legteljesebben tárul elénk, mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy az Ízlésbeli fordulat és stilusújítás mögött új világnézet húzódik meg. Az új élményvilág anyagának gyökeres megváltozása, szokatlan formába szökkenése és a gyökerében átváltozott tartalom lehető tökéletes érzékeltetését szolgáló stílus feltétlen tárgyai a magyarázatnak, hiszen e nélkül a megértés meg sem történhetik. Ady új, idegen zászlóbontásával „hadat üzent a történeti magyarság kifejlett erkölcsi öntudatának. Erkölcsi megfontolás, tudatossá művelt nemzeti akarat, világos, józan értelem s valóságérzék ellenében az ösztön ihletereje, az élet közérthető, szabatos, pusztán a kifejezést szolgáló nyelvével szemben szimbolista sejtetés, mely magát a stílust is a művészi hatás egyik önálló tényezőjeként kezeli." (Horváth János: Aranytól Adyig 25—36. 1.) Kiss Józseffel az élükön a Hét c. hetilap köré csoportoguló írók világosan megmutatták, hogy azzal a világnézettel, melyben értékét veszíti az Isten, haza, erkölcs és abszolút szép fogalma, nem a művészet, hanem a társadalom indul erjedésnek, és elérkezik 1918-hoz. Ady élete, szereplése lehangoló tragédia hatását teszi az emberre. Eletében és egyéniségében a végzetes tévedések mellett nem mindennapi értékek találhatók. Ha „feketén látó vátesz" is, ha „gonoszat hirdető próféta" is, egyéniségében és művészetében a magyar fajnak szomorú arcú, de eredeti hangú hegedűse. Ady után egyre jobban kiütközik az új irodalom Ízlésének szétágazása. A belső élet teljes megmutatása lesz a cél, és a megváltozott ihletalap és élményélet különféle kifejezési formákat, stílusirányokat fejleszt. Itt is a világosságot árasztó és irányt mutató fáklya szerepét kell betöltenie az iskolának. Szerepe itt is kétirányú. Egyrészt az eredeti munkák olvastatása alapján annak az írónak alakjában mutatja be az egyes ízlésirányokat, akiben az a legjobban kikristályosodik, másrészt rávilágít