Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

7 Legyen ez a szeretet amor rationis vitae! Ne apadjon el bennünk soha hivatásszeretetünknek idealizmusa. Csak ez segíthet át pályánk nehézségein és csalódásain. De érezzük mindig büszke önérzettel, hogy nincs szebb hivatás, mint nevelőnek lenni, eszményeket szolgálni és eszményeket gyújtani ki fiatal lelkekben. Nincs szebb hivatás, mint eszmények lángjában példaként élni, mint igaz tanítónak és nevelőnek lenni. Kérem önöket, hogy ezzel a töretlen idealizmussal és teljesen magunkat adó hivatásszeretettel, szakadást nem ismerő munkás lendülettel, példaadó pontos kötelességteljesítéssel álljanak minden erejükkel és képességükkel az új magyar iskolapolitika törvényeinek, azok nemes célkitűzéseinek szolgálatában, hogy a jószándékú és becsületesen végzett munka öntudatával fogadhassák az eredményeket váró és számonkérő magyar társadalom ítéletét. És legyen ez a szeretet amor collegialis! Fűzze a nemzetnevelői rend tagjait őszinte szeretet és becsülés egymáshoz. Ez a szeretet és megbecsülés befelé munkánk értékét fokozza, kifelé tekintélyt parancsol és társadalmi súlyt ad. Én szeretetet adok és szeretetet kérek. — Szeretetet és megértést hivatalom tagjaival és rendelkezéseivel szemben, de túl ezen és elsősorban szeretetet az iskola, a nevelői munka, a magyar gyermek iránt. Ha lesz Önökben sok szeretet, akkor értékes kiváló munkásai lesznek a magyar nevelésügynek és a maguk érzéseiben gazdagon meg fogják találni a világ részéről gyakran elmaradó jutalmat is. Ha nem lenne önökben szeretet, akkor csak robotos és sokban értetlen munkásai lennének homályosan felfogott nagy eszményeknek. De én hiszem és szívből kívánom, hogy önökben meglegyen ez az eros paedagogicus, amelynek tűze mind önöket, mind tanítványaikat felgyújtja a legszentebb emberi eszmények munkásszeretetére. Csaplovics József.