Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937
4 tosult alakját márványba véstük, ércbe öntöttük, vászonra, falra vetettük. Lelke áradását dalba szőttük, zenébe gyűjtöttük. Széleslátású tudósok újra mérlegre tették elvitathatatlan örök örökségét s örömbe fulladó fáradozással megkutatták hangtalan századok sza- kadékai között el nem múló életének nem egy elrejtett apró részletét. Államférfiak, történetbölcselők, szónokok és költők, papok meg katonák, a jog részrehajlás nélkül való építői, társadalmi egyesületek és tudós társaságok, falvak és városok versengve fáradoztak: ki tudná legméltóbban szavakba foglalni időtlen nagyságát, megfelelőbben leróni a maga egyre mélyülő s erősödő kegyeletét, háláját. Méltán zendült dómok mélyén az ünneplő ének s csuklóit az ő szent magyarságát visszasíró könnyes kesergés! A teméntelen jobbak áldották és hívogatták vitézlő karjait, sóvárogták Krisztus tüzétől edzett acélgerincét, századokat átható sasszemét! Minden, ami érték ez ezeréves hazán, feléje tárta lelke és teste kincseit! A magyar iskolák is a szellem kövér tejét s lágy fehér kenyérkaréját nyújtó Szent Jobb köré sereglettek. Hisz ez a kéz vetett alapot a magyar iskolának, mikor a templom és iskola nemcsak a hely közös határa révén élte az édes testvériség boldog napjait, hanem a Hegyibeszéd mázsás szavú tanításának elhangzása után az elválaszthatatlanság titkos jeleit is hordozta a közös testvéri homlokon. A visszakúszó pogány tűz s a végigviharzó tatár orkán vérbe, üszőkbe, hamuba temette a magyarság első két és félszázados polgárosodásának legbeszédesebb emlékeit. Ezek hiányában elszakadtak a szálak, melyek összekötötték a századok szakadékait. Ily módon az esztergomi iskolára vonatkozólag sincsenek olyan írásos adataink, melyek a szentistváni alapítást a betű erejével hirdetnék! E beszédes hallgatás azonban nem perdöntő! Nehéz elgondolni, hogy éppen Esztergom, az ország fővárosa, Szent István új magyar világának középpontja nélkülözte volna azt az intézményt, mely hajlékot talált öblös monostorok belsején, püspökségek káptalanjain. A szent király munkája nyomán minden rákerült a magyar televényre, ami nagyságot, boldogulást, életértelmet szolgáltatott a béke áldásaihoz már hozzászokott nyugati szomszédok porhanyóbb humuszában! Nemcsak a monostori iskolában csendült a tudás dala, szorgoskodtak az oktatók az artes liberales szellemi kincseinek tárolásában s továbbadásában, kaput nyitottak a káptalani iskolák is, hiszen a terjeszkedő kövér ugar térítőt, tanítót, ürszolgát, világosító urat, király tanácsosát esdekelt. Szent Gellért többet emlegetett Csanádi iskolája az akkor hódolt részek pogánytörésére gyülekeztette a fajtát szerető, keresztet ka
