Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937
13 mint egy láthatatlan kéztől iirányított egységes munka igen szép erdményeket mutat föl. És minden munkatér ott találfa munkásaiban dr. Mattyasóvszky Kassziánt. Lelkes híve a Regnum Marianum- nak, buzgó munkatársa a Zászlónknak, lelkes Kongregációs prézes és az elsők közt alapítja meg a maga cserkészcsapatát. Sok cikkét láttuk és olvastuk a Katolikus Nevelésben, továbbá a Szent Gellért hasábjain. A jó Kasszián atya lassankint a magyar ifjúság lelki nevelésének egyre növekedő táborában a vezérkarban foglal helyet. Szabad perceiben szaktárgyainak művelésével igyekezett a magyar tanulóifjúság szellemi tőkéjét gyarapítani. Megírja pompás fizikai tankönyvét, amelynek betűi mögül kisugárzik az ő nagy hitvallói lelke. A tudományokban is mindig Istent kereste és Istent hirdette. Hatalmas cserkészmunkájának eredménye az esztergomi vizi- cserkészet megalapítása és fáradhatatlan utánjárásával megépíti kedvenc vizicserkészeinek pompás és jól felszerelt otthonát. Mikor pedig a fővárosba szólítja az elöljárói parancs, első gondjai közé tartozik a budapesti bencés gimnázium vizicserkész csapatának megszervezése és szép otthonának felépítése. A nyári pihenés napjaiban cserkészeivel járja a világot. Bejárta velük egész Európát, elzarándokolt velük az új világba is. Országos és világcserkészversenyokben csapata vagy az első volt, vagy az elsők között győzedelmeskedett. Lelkének öröme és boldogsága volt cserkészfiainak cserkészhez méltó viselkedése. Igen sok felé szétágazó lelkes munkája közben nem feledkezett meg az esztergomi gimnáziumnak díszítéséről sem. Ebben az iskolában tanult nyolc éven át, ennek az intézetnek volt tanára, később igazgatója és három szép emlékkel örökítette meg nevét: először a lépcsőházat művészi freskókkal díszítette, másodszor az iskola hősi halottainak emlékét örökítette meg ragyogó márványban, harmadszor a Szent Imre centennárium alkalmából pedig Szent Istvánnak és Szent Imrének domborművét helyezte el az iskola homlokán. Ez volt Kasszián atyának külső, a világ előtt folyó élete. Hogy cellájának szűk falai között mit dolgozott, mit tervezett, csak e falak tudnának bizonyságot tenni, ha szólni tudnának. Hány éjszakán át hajolt írógépe fölé, hogy lelkének gazdag tartalmából juttasson másoknak, de elsősorban diákjainak. Hány éjszakát töltött térdrehullva buzgó imádságban. Hány és hány diákkönnyet szárított fel a gyóntatószékben, hány- és hány, a nélkülözéstől kikezdett diákon segített pénzben, ruhában, cipőben, könyvben. Ezek mind az örökélet könyvében vannak feljegyezve és csak ott tudnak róla.