Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1936

12 Az erkölcsi megújhodás és tökéletesedés ily kimagasló és hivatott apostola Szent Benedek, ily korszakalkotó és maradandó mű az ő Regulája és az annak szellemében általa alapított szerzetes rend. Amíg Szent Benedekig a nyugati szerzetesség az imádságban, remeteségben és aszkézisben kereste és találta meg vallásos érelmeinek kielégülését, addig Szent Benedek az „ora et labora" elvének feállításával az imádság egyenragú tényezőjévé tette a munkát, tekintet nélkül arra, hogy az tudományos, vagy fizikai, ha az az Istenben való hitet és a keresztény erkölcsi alapot van hivatva megteremteni és megszilárdítani. így ad Szent Benedek új irányt és új tartalmat a szerzetesi hivatásnak, azáltal, hogy bekapcsolja Isten közvetlen szolgálata mellé a társadalomban teljesítendő ugyancsak isteni missiót. így lett az ő 1400 év előtt megírt Regulája a szerzetességnek ma is élő és elavulhatatlan törvénye, ő maga pedig a nyugati szerzetességnek örök és áldott emlékű patriarchája. így lettek az ő Regulájának követői nemcsak Isten alázatos és imádságos szolgái, hanem a keresztény erkölcsön alapuló társadalmi rend és a keresztény kultura úttörői és nagyra fejlesztői. Bár Szent Benedek Regulája az egész nyugati szerzetesi életet átreformálta és annak irányelveit több szerzetesrend is magáévá tette, mégis természetes, hogy annak vegtelenül bölcs, Isten- és emberszeretettől áthatott rendelkezéseit legeredetibb és legtisztább formájukban az ő édes gyermekei, a Szent Benedek rendi szerzetesek őrizték meg. Amikor az Európát gyökeresen felforgató népvándorlás hullámai elcsendesedtek és újból megindulhatott az alkotó munka, akkor a cluny-i kolostorban kap új erőre a Szent Benedek-i munka, ahonnan friss és ellenállhatatlan lendülettel indul meg hódító útjára, hogy vallásos, társadalmi és tudományos munkásságával megvesse alapját a nyugati kereszténység világuralmának. S amíg a teljes hitbeli meggyőződésből táplálkozó cluny-i szellem a civilizált nyugatnak kitermeli VII. Gergely pápát és Benedek-rendi munkatársait, akikkel együtt diadalmasan vívja meg harcát az Egyház szabadságáért és tisztaságáért, addig az ugyanezen szellemtől áthatott névtelen hősök a keleti pogányság között végzik a hittérítés küzdelmes és gyakran a mártír halálba vezető munkáját. Az isteni Gondviselés ez időben adta vezérül az akkor még pogány sorsban élő magyar nemzetnek Géza fejedelmet, aki bizonyára isteni sugallatnak engedve, elnézte, sőt támogatta a Szent Benedek-rendi szerzeteseknek térítő munkáját és később az ugyancsak Szent Benedekrendi Adalbert prágai püspöktől, családjával együtt felveszi a keresztség szentségét és megalapítja Panonhalmán az első magyarországi bencés kolostort. Ettől kezdve a magyar nemzetnek a nyugati és keresztény kulturába való bekapcsolódása szorosan egybeforr a bencsésrend magyarországi működésével. István király az ő hittérítő és államalkotó munkájában a Szent Benedek-rendre támaszkodik, azok közül választja ki tanácsadóit, az első tanítómestereket, káptalani tagokat és püspököket, a Szent Benedekrendi II. Szilveszter pápától kér és kap koronát, melyet az első pécsváradi apátból lett Asztrik érsek hoz el számára a Szent Atyától. Az első pannonhalmi apát, Anasztáz lett Esztergom első érseke. Egyetlen fiának és reménybeli örökösének, Imre hercegnek nevelését az ugyan-