Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1935

6 Milyen fegyelmet tarthat az az apát, aki olyan gyönyörű példáját adta a fegyelmezettségnek, az istenfélelemnek, az éjjeli csendtartásnak! A regula nagyszerű etikai gondolatát milyen szépen megvalósíthatja coenobiumában az az apát, aki lelkében a kevély önakaratnak sebét alázatos odaadással már rég meggyógyította: „ut ad eum per obedientiae laborem redeas, quo per inoboedientiae desidiam recesseras. Reg. prol. Biztosan a nyilvános elégtétel és vezeklés szelleme uralkodott annak az apátnak a monostorában, aki szerzetes korában a királyi feddést szemlélődő életének érett gyümölcseként annyira az Isten kezéből tudta venni, annyira a hit világánál tudta nézni. Micsoda istentkereső szép természetfeletti közösség, a bennünk tovább élő misztikus Krisztusnak micsoda nemes létformája, nagy szimbolikus kegyelmi valósága lehetett az a coenobium, ahol az apát a lelki integritásnak, a lelki tisztaságnak szentjánosi ajándékával rendelkezett! Bencés monostor nincs iskola, nincs könyvtár, nincs író, nincs tudós nélkül. Éppen Szent Mór személye az első ismert tanítványa a pannonhalmi iskolának, ő az első névleg ismert magyar író, aki — hogy a modern szociológia szavaival éljek — az írástalan, vagy rovásírásos társadalomból átlendít bennünket az írásos társadalomba, mégpedig a nyugati, tudós latin literátus társadalomba. Milyen gyorsan ment a magasabbfokú nyugati kultura befogadása ! Egy csapásra felemelkedtünk a bencés apátságok iskolái révén a latin kultura szféráiba. Szent Mór apátságának kezdetén történt, hogy István király Ajtony legyőzése és Marosvár elfoglalása után Szent Gellértet előhívta bakonybéli remeteségéből és átadta neki 1030-ban a marosvári vagy csanádi püspökséget. A király rendeletére szerzetesek gyűltek ide az ország monostoraiból : Váradról kettő, Zalavárról kettő, Bélből szintén, Pannónia szent hegyéről pedig négy, Fülöp, Henrik, Lénárd és Concius. Mind a tíz felszentelt pap volt és tanult ember, kik közül hét, a pannonhalmiak közül a két első, magyarul nemcsak tolmácsolni, hanem prédikálni is tudott. Belőlük lettek a csanádi egyházmegye első főesperesei, mint Szent Gellért legendájában olvassuk. Az akkori földesurasági társadalmi berendezkedés családias jellege mellett, az úrnak és népnek szokásos együttélése mellett a természetes tekintély elve alapján is, de főleg a monostor missziós munkája alapján ez az egész korra jellemző clunyi szellem kihat a népekre is. Az udvarnokok, a szolganépek feljártak a monostorba, magukba szívták lelkét, kulturáját, irányítását, példáját. A monostor tagjai kijártak közéjük lelkipásztori munkára s így indult meg az az immár ezeréves kapcsolat, mely a főmonostort egyházmegyéje népeivel összefűzi. Szent Mór 35 éves pécsi püspökségéről (1036—70.) adatszerű emlékünk kevés van. Egyike volt azon három főpapnak, akik szerencsésen túlélték a Vatha-féle lázadást s 1047-ben megkoronázták I. Andrást. Nevével a