Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1930

mmm&ámmmmm&ámmmm Az esztergomi bencés gimnázium lépcsőházának freskói.*) Négy éve dolgozott már Királyfalvy Kraft Károly, ez az erős nemzeti érzésű, vallásos lelkületű, fajszerető, nagy nyelvtudású, sokat látott, sokat próbált magyar tanár és művészember az esztergomi Szent István-gimnázium lépcsőházának freskóin, részint műtermében s könyveket bújva, nyolcvannál több tanulmányt készítve, részint a nyári hónapokban magukon a falakon festegetve, míg elérte életének legszebb és legmeghatóbb napját, a lépcsőház freskóinak ünnepélyes felavatását Serédi Jusztinián bibornok jelenlétében. Mielőtt magukat a freskókat méltatnám, megrajzolom magának a mesternek fejlődését, működését. Felvidéki magyar nemesi s előkelő hivatalnoki családból származik. 1879. máj. 29-én született Barsmegyében, Aranyosmaróton. Gyermekkori emlékei ehhez a lankás kis Magyar Alföldhöz s anyai nagyatya révén a romantikus, bájos fekvésű Selmecbányához fűzik, A művészettel lelki ösztöne s festegető nagyatyja hatása alatt már korán eljegyezte magát. Családi balitéleteket leküzdve került az Andrássy-üti Mintarajziskolába és Rajztanárképzőbe. Nagy egyéniségek, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lötz Károly hatása alatt, külföldi bolyongásokon, 1900-ban a müncheni akadémián, majd két és félévig a firenzei akadémián, Berlinben, Londonban, a hazai tájakon, a Tisza, a Duna, az Alföld s a Felföld tájain járva, néha kenyérgondokkal küzdve, szép sikereket érve érik festői egyénisége, érnek emberi értékei. Megkezdi kiállításait a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban. Az 1906-ban rendezett kollektiv kiállítása először mutatta be a matyók színes világát, s így reájuk irányította a magyar kultúrtényezők s a magyar társadalom figyelmét. Fest arcképeket (József főherceg, Kerekes Pál dr. államtitkár, Szercsényi Győzőné, Walter Gyula püspök, Lénárd Zoltán dr. egyetemi tanár, Miss Janotha, Viktória és Alexandra királynők udvarhölgye, a kiváló zongoraművész, Lady Bryce, Sir Th. Crosby, a londoni lord mayor, Bárczy István dr. polgármester, Zempléni Árpádné stb,), magyar és idegen tájképeket, életképeket, vallásos képeket (Madonna a gyermek Jézussal, Krisztus sírbatétele, Júdás csókja stb.) A háború alatt Esztergomban működött, mint rajztanár a főreálban, képzőben és az ia^rostanonciskolában s a festőiskola vezetője. Ebből az *) Megjelent a „Pannonhalmi Szemle" 1931. évi 1. számában.