Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1930

11 időből való Csernoch János bibornok és Wimmer Imre polgármester arcképe, nagyméretű kompozíciói, a Szt. István triptichon, Elment a marsbatallion. Menekültek, Kenyérvárók, Patrona Hungáriáé stb. 1918-ban a fővárosba kerül a VI. kerületi fiúiskolába s mint hazafias, vallásos ember fájó szívvel éli át a forradalmakat. 1920 óta újra csak a művészetnek él. Magyar és firenzei tájképein kívül (Libapásztorlánykák, Téli délután, Tanyai tó, Firenzei tavaszi est, Campo Santo, Ponte Vecchio, Firenze alkonyatban stb ), fest arcképeket (Plathy György, báró Rudnyánszky József, Zala György szobrászművész. Szecsődy Miklós geofizikus), de az egyházművészetről s a monumentális falfestésről sem feledkezik meg. A budai barlangtemplom részére mozaikot tervez a X. század stílusában, Patrona Hungáriáét Szt. Istvánnal és Szt. Gellért püspökkel. Festett több oltárképet (Madonna a gyermek Jézussal, Imádkozó Madonna, Stabat Mater Dolorosa, Szt. Ferenc a madaraknak prédikál). Megtervezte egy gót templom ornamentális és figurális kifestését s egy barokk templom mennyezetét. Mindezekhez nagyon sok tanulmányt készített. így jutott el az esztergomi gimnázium lépcsőházának freskóihoz. Mint Székely Bertalan és Lötz Károly tanítványa, okulva mesterei al szekkó technikájának kudarcán, de megkerülve a régi nagy falfestő mesterek al freszkó technikájának nehézségeit is, valami újszerű anyaggal s újszerű módszerrel próbálkozik, melyet legtalálóbban a nedvesített, a nyirkos falon való festés technikájának nevezhetünk. Mert míg az al szekkó technika értelmében a festékanyagot szerves kötőanyaggal, enyvvel stb. tapasztják a már teljesen kiszáradt falra, vakolatra s ez a szerves kötőanyag már magában hordozza a romlás csiráit, addig az al freszkó technika a festékanyagot mindenféle szerves, romlandó kötőanyag nélkül magára a friss vakolatra rakja, ebbe beiktatja, mely aztán a vakolattal együtt szárad meg mint Giotto, Masaccio, Michelangelo freskói mutatják, a fallal együtt él századokig, míg Székely és Lolz tévesen freszkónak mondott, de száraz falra festett képei a pára s a téli hidegek következtében 40 év múlva már megújításra szorultak. Leskovszky György, a budapesti Uj Szent János kórház kápolnájának művészi kifestője írja.* hogy „a freszkó pótlására irányuló kísérletek eddig eredménytelenek. Az Ostwald feltalálta monumentális pasztell, mely utólag vízüveggel rögzítendő s a hasonló Keim-féle ásványfestés, úgy tudom, nem tudott általánosan elterjedni." A kísérletezők közt van Királyfalvy Kraft is, aki Veres Zoltánnal már évek óta foglalkozik a különböző vakolatokkal, falfestési technikával, ezek betegségeivel és restaurálási, konzerválási lehetőségeikkel. A mult évben a székesfőváros tanácsa a Műemlékek Országos Bizottságának tanácsára a budavári koronázó főtemplomnak megrongálódott falfestményeit bízta rájuk restaurálás, konzerválás céljából. Munkájukat a különböző szakbizottságok ellenőrzése és osztatlan elismerése mellett már be is fejezték. Lötz és Székely remekműveit a biztos pusztulástól megmentették, Királyfalvy Kraft az esztergomi gimnázium lépcsőházában eredeti alkotásokon is bemutatja művészetét, új falfestési módszerét. Mielőtt fest, megnedvesíti a sajátos masszából gyúrt falat s ebbe a nyirkos vakolatba itatja be a romlandó kötőanyag nélkül a Kaim-féle festéket s még az Ostwald-féle eljárással is konzerválva biztosít neki hosszú életet. Az építészet adta helyzetet jól kihasználja. A lépcsőház földszinti részét sötét barna színre festett kőmintákkal erős alapnak szánta, hogy •Magyar Iparművészet. 1930, 1—2. sz. 17—19. I.