Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1928

7 szabály segítségével lettek elpusztult, kihalt területek ismét virágzó szellemi és anyagi centrumok. Egész Európa tanítómestere lett e szabály, követői pedig az európai műveltségnek úttörő munkásai, tevékeny apostolai, kik ott vannak most is mindenhol, Európában éppen úgy, mint Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália terein. Baronius is elragadtatással kiált föl, midőn Szent Benedek életszabályáról beszél: „Ki nem csodálja az isteni gondviselést, ha tekintetbe veszi, hogy ugyanazon időben, midőn a szerzetes élet napkeleten nagyobbrészt tönkrejut, némelyek a katholikus egységtől elszakadván, mások a régi életszigorúságtól elesvén és puhaságba merülvén, ugyanakkor nyugaton a szerzetes élet veleszületett erőben föléled, teljes tökéletességre fejlődik s minden irányban elterjed. Azon egyetlenegy ágból, melyet Isten keze közép Olaszországban elültetett, leghatalmasabb gyümölcsfáknak az egész egyházat elborító egész erdei keletkeznek. Egy gazdag faiskola növekszik föl, melyből minden ország oly sok egyházának szent püspökei kerülnek ki, mások, kik a legviharosabb időkben Krisztus egész egyházát hatalmas erővel kormányozták; mások, kik mint apostolok Krisztus igéjét még nem ismerő barbár népeket a szent vallás szíves fölvételére bírnak ; mások, kik a vallásért való nehéz harcban a vértanúk koronájára lettek érdemesek ; mások, kik a szent tudományokban tűnvén ki, mint irók virágoztak ... S ki volna képes még elmondani, hány hatalmas folyam tört elő ezen, önmagát alázattal elrejtő forrásból, hány rend lépett elő Benedek iskolájából, melyek valamennyien Benedek fiainak és utódainak vallják büszkeséggel magukat. Ezen oly gazdag, oly elévülhetetlen, oly eget és földet betöltő életnek elemei a szent atyának oly csodaművében foglaltatnak, melyet szent szabálynak nevezünk. " Nem célunk e rövid írás keretében a Regulát részletesen ismertetni, csak tartalmilag futunk át rajta röviden, hogy lássuk azokat a témákat, melyekkel Szent Benedek itt foglalkozik. A Regula előszóból és 73 fejezetből áll. Az előszóban a szerzetesi életre buzdítja Szent Benedek az ifjakat. Inti őket, hogy fogadják készségesen az atyának intéseit, mely nem más, mint az evangélium-követelte útmutatás, melynek segítségével biztosan eljutnak,az Ö hajlékába. Körvonalazza röviden azon feltételeket, melyekkel az Úr hajlékának lakói lehetnek. El kelj készíteniök lelküket a szent engedelmességre. Fel kell állítaniok az Ur szolgálatának iskoláját. A gyengébbeket vigasztalja, hogy „ne ijedj mindjárt vissza félelemtől megrettenve az üdvösség útjától, amelynek kezdete szoros és keskeny ugyan, de a lelki életben való haladás s a hit növekedtével nekihevült kebellel. a szeretet kimondhatatlan édességével lehet járni az Ur parancsolatai kijelölte úton ; hogy az 0 vezetése alól soha többé ki nem vonván magunkat . . . béketűréssel vegyünk részt Krisztus szenvedéseiben, hogy így méltók legyünk országának is részeseivé lenni." Az 1—7. fejezetekben szó van a szerzetesek fajairól, a Rend legjellemzőbb tulajdonságairól. Részletesen tárgyalja, hogy milyennek kell lennie az apátnak, milyen szerepük van a rendtársaknak a kolostor vezetésében. Útmutatást ad a jócselekedetekre vonatkozóan. Külön fejezetet szentel az engedelmességről, a hallgatagságról és az alázatosságról szóló tanításának. Nem igen található az irodalomban olyan munka, mely egy keresztény fejedelemnek tulajdonságait, kötelességeit olyan tökéletesen és