Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1914

28 „Fejébe tevék a bolondok süvegét" (Réd. Tem. 21.): mint valami bolondot nevetség tárgyává tették. „Sok főnek sok süvege vagyon; s mégis egyik a másiknak nem teheti fel kedve szerint" (Actio curiosa, Thaly kiad. 163.): egyik ember nem erőszakolhatja a másikra a maga véleményét. „Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében" (Kov., Példb. 224.): sok gonddal jár a gazdagság. „Kopott süveg pad alatt hever" (Erd., Közm. 353.): megvénült emberrel keveset törődnek. „Az esküdt ember süvegének és több az esze" (M. Nyelvőr XX. évf. 238.): Vö. „Kinek az Isten hivatalt ád, észt is ád hozzá" km. „Papsüvegben, bőrköntösben leánynézni ne járj!" (Thaly, Vit. én. I. 362.). Ennek magyarázatát a következő, szintén régi szólás adja meg: „Papsüveg nem kedves asszonynál" (Thaly, Vit. én. I. 362.). „Csak a süvegemet se fordítom meg érted" (Actio cur. 179.): a legcsekélyebb figyelemre se méltatlak. „ügy bánnál te én velem, mint aki a nadrágja ületit elmetszi s süveget varr belőle" (Actio cur. 187.): meglehetősen alpári szólás a felajánlt pártfogás visszautasitásául. „ügy illik az titulus az vitulushoz, mint az lippai süveg az bagolyhoz (Zvon., Pázm. P. 118.). Vö. „Illik rá, mint szamárra a bársony-nyereg" km. „Lityeg-fityeg, mint a vén csánk (=csák) a süvegen" (Czucz.Fog. szót.). „Süveg nem csákó!" (Dug. Példb. I. 76.): helyreigazításul lényegtelen dolognak és lényegessel való fölcserélésekor. „Sapkát cserél süvegen" (Faludi, Jegyzők. 931.): rossz cserét, vásárt csinál. „Süvegen sapkát ne cserélj" (Dug., Példb. II. 161.). „A süveg cukor senki se süvegel." — „Süvegben is meg böcsüllik a cúkort" (Dug. Példb. I. 297.): Dugonics mindkettőt az „illendők" cím alá teszi. Hasonlati elnevezések is találkoznak nyelvemlékeinkben a süvegről. Ilyenek: a süvegnádméz (Páriz Pápai szót.) = conus sacchari (a mai: süvegcukor/); süvegfánk (Szakácsmest. Nyelvtört, szót,): valami csúcsos formájú tészta; és a süvegesgomba (Pár. Páp. szót.): fungus suillus,