Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1914
34 csolatba ejtve fejezi ki tréfásan a becsipést: „Jól föltöltött a fekete süveg alá". Ez megint csak jobban erősíti származtatásom valószínűségét, annál is inkább, mert, mint tudva van, Sz. Orbán a süveges szentek közé tartozik (vö. Kreszn.-nél : pápasüveg— tiara pontificia). Tudományos bizonyosságává teszi végül az az analog tény, hogy a föltette az Orbán süvegét férfiakra illő mondásnak megvan nyelvünkben nőkre alkalmazott mása — mondhatnók: hitestársa — is a feltette Szent Anna kontyát szintén régebbi szólásformában, melynek értelme Dugonics szerint (Példb. II. 191.) „boros asszony", tehát az előbbiével teljesen összevágó. Ennek létrejöttére valószínűleg a Sz. Anna napi (jul. 26.) szokásos nyári mulatságok adtak alkalmat. Semmi kétségünk se lehet többé ennélfogva az Orbán süvegének s a föltenni az Orbán süvegét szólásnak a szőllők pátronusa: Sz. Orbán pápa nevével való összefüggésében. Még csak azt kell eldöntenünk: vájjon ez a kapcsolatbaejtés magyar észből pattant-e ki, avagy idegen hatásra történt? Meg lehet biztosan állapítani, hogy Sz. Orbán mindig nagy tisztelet tárgya volt Németország bortermő vidékein. Ünnepén a szőllőmívesek, borfejtők és kádárok többféle komoly és tréfás megtisztelésben részesítették a szőllők népszerű pátrónusát. A nürnbergi kádárok és borfejtők céhe például tarka-barka tréfás drszmenetben vonult végig a városon és sorra látogatta — persze nagy ivások közt — a korcsmákat. A kisérő gyermeksereg ilyenkor egyre ezt kurjogatta a menetben: Der Urban tnuss in den Trog: Orbánt bele a kádba! Stb. Valószínűnek tartom, hogy Sz. Orbánnak népi kultuszát s nevének az ívásokkal kapcsolatban való tréfás emlegetését a nagyszámú német telepesek terjesztették el hazánkban. Ennek némi történeti bizonyságát is tudom adni két 16. századbeli magyar versből. Az egyik Szkárosi Horvát Andrásnak Az Antikrisztus országa ellen c., s a másik Ilosvai Selymes Péter Sokféle neveknek magyarázatja c. költeménye. Az elsőben egyebek közt ezek a sorok is olvashatók : „Trinck [=igyál] Urbán! sokszor részegségben mondják, Bornak bőségét ő tííle várják." (Régi magy. költ. tára II. k. 164.)