Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1914

21 Szintilyen fenyegetés van Feledi Gáspár kassai kapitánynak Bergstetter György ottani polgárhoz tanuk előtt intézett ezen szavaiban : „Eregy, menny el előlem, mert higyed, hogy el esik az süveg az fejedrűl!" (1555. Magy. Nyelv. VII. évf. 173.). Már inkább csak a biztos megszégyenülésre való figyelmeztetés Czeglédi István nevü 17. századi prédikátornak vallási vitában használt eme kitétele: „Porba ejted itt is süvegedet /" (Mai. 171.) Nagybánya város régi jegyzőkönyveiben meg annak találjuk nyomát, hogy ott, ha valakit a városi tisztségből csúfosan, megbélyegzőleg ki akartak hagyni, — ami egyébként igen ritkán történt — annak süvegét kidobták a tanácsház ablakán. Erre vonatkozik a következő, kétségtelenül valamelyik városbeli hatalmasság ajkairól lejegyzett gőgös fenyegetés: „Levetettem süvegét a bányai tanácsházból /" (Magyar Nyelvőr,XV. évf. 228.) A süveg általános nagyratartására gondolva, nem találjuk különösnek, ha olvassuk, hogy még babonát is fűztek hozzá eleink, főleg a süvegtollak hoz. Ezeknek valamely fontosabb vállalat előtt történt váratlan leesését tudniillik rossz előjelnek hitték. Kemény J. önéletírásában mond el egy ily babonás esetet, azon a helyen, hol mint a Bethlen G. számára feleségkérőben járt küldöttség tagja előadja berlini élményeit: „Itt, irja, illyen dolog esett : hogy midőn első audientiára mennénk, Mikola Ferentznek a süvegéből a darutollakat a szél le-veté; jóllehet felvévék ugyan, de talán rossz ómenje lön a jövendő dolgoknak". (Rumy, Mon. II. 74.) Idősebb emberek még tudnak róla, hogy régebben a megzálogolásnak, főkép a sebtében való megzálogolásnak szokásos jele a süvegelvétel volt, amely természetesen mindannyiszor nagy megszégyenítés számba is ment. A régiség több példával szolgál rá bizonyságul, hogy ez a szokás egész rendesen járta Magyarországon. Babocsay Izsák nótárius uram Fata Tarczaliensia c. följegyzéseiben elbeszél egy ilyen megzáloglási esetet, amely ugyancsak véresen végződött 1697-ben. Előadása szerint a sárospataki német kommendáns néhány muskétással kiment szinleg az újhelyi vásár oltalmára, de igazában egy kis haszonszerzésre. A muskatérosok rendes szokásuk szerint elállván a város főútját, a vásárra befelé igyekvőket