Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1914

11 kimutathatóan mind újabb korbeli átvétel. A kucsma, sapka, sisak szláv, a kalap és csa/tó német s a kalpag oszmanli (újabb török) eredetű. Nekem nincsen szándékomban a süvegről aprólékos tárgyi leírást adni. Akik erről alaposaab ismeretet akarnak szerezni, ajánlom, olvassák el Apor Péternek Metamorphosis c. (Mon. Hung. Mist. Script. XI. k.) művét (főleg a 334—348. lapjait), meg br. Radvánszky Bélá-nak Magyar családélet és háztartás stb. c. munkája (1896.) I. kötetének 141—146. lapjait. Én itt csupán annyi ismertetést közlök róla, amennyi jelképi alkalmazásainak megértéséhez okvetlenül szükséges. Az ősi karimátlan, csúcsos-búbos süveg külömbözött a kalpagtól és kucsmá-tö 1, melyek leffentyűsek voltak s prémes (nyuszt, nyest, medve, vidra stb.) bőrből készültek ; a sapká-tói, mely a fejhez egészében hozzásimuló kisebb, pongyolább fejrevaló, míg a süveg hengerdeden vagy kupszerűen kiemelkedő díszesebb fejfedő volt, hajtókával ellátva, mely a búbot egészen vagy félig-meddig körülölelte ; a kalap-tói, mely karimás és szemellenzős volt. A csákó - eredetileg csak a süveg oldalra fityegő szárnyának vagy csúcsának neve, utóbb (kapcsolati) átvitellel am. katonai díszsüveg — a csákós-, majd csákós-süveg-bői való megrövidülés. Hogy a süveg őseinknek egyik legkedveltebb ruhadarabja volt, azt Apor Metamorphosisán kívül különösen két körülmény tanúsítja. Az egyik, hogy nem kevesebb, mint félszáznyi süveg-faj emléke maradt reánk tőlük; másik, hogy a süveget gyakori jelképnek használták beszédükben s mint ilyet egész sereg szokásos kifejezésben, szólásban, közmondásban emlegették. Apáink igen sokféle süveget hordottak, vagy legalább ismertek, így 1. a viselő állása v. rangja szerint: pápa-, király-, püspök-, pap-, úri-, paraszt-, katona-, hajdú-, huszár-süveget; 2. kelmeminőség szerint: bársony-, daróc-, gránát-, lazsnak-, patyolat-, posztó-, selyem-, skárlát-, szalma-, vas-süveget (^sisakot); 3. szín szerint: veres-, zöld-, fekete-, kék-, tengerszin- stb. süveget ; 4. alkotás és díszítés szerint: árnyék-, béllelt-, bokrétás-, csíkos-, csúcsos-, csuklya-, gallér-, hasított-, hegyes-, kalapos v. kalap-, nagykarimájú-, púpos-, salapos-, skatulyás-, szeges szkófiumos-, tollas-süveget; 5. használat szerint; háló-, téli-,