Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1912

22 hatjuk, akkor minden alkalmat fel kell használnunk arra, hogy ott, ahol lehet, — tehát első sorban is a fogadott szállásoknál a legmesszebb menő és leglelkiismeretesebb intézkedésekkel olyan környezetben helyezzük el a gyermeket, amely a nevelés munkáját lehetőleg előmozdítja, biztosítja. De általában melyik az a környezet, mely a nevelés céljait biztosítja? Az, ahol megértik az iskola nemes munkáját, ahol tisz­teletben tartják az intézet fegyelmi szabályait, ahol megértik azt is, hogy az iskola egyedül nem végezheti el a nevelést, hanem szük­sége van az, „iskolán kívüli és túli"*) munkatársakra, akik tudják is, akarják is folytatni, tökéletesíteni azt, amihez az iskola csak az alapot, az irányt adhatja meg. Korunk egyik legégetőbb követelménye, hogy amennyiben az iskolai teendők határai közt lehetséges, meggyőződésévé tegyük annak a gyermekifjunak, hogy lelki nemesítésének, erkölcsi kialaku­lásának tulajdonképeni terrenuma az iskolán kivül esik s ezért szük­séges, hogy megismertessük őt a jó és rossz környezet főbb is­mertető jeleivel és fejlesszük benne az erkölcsi erőt, mely ha nehe­zen is, de képes legyen magától határozottságával távoltartani mind­ama hamis prófétákat, kiknek mézes szavai mögött ölő méreg lesi áldozatait. Az iskolának és a szállásadóknak ezen célokra szoros egységgé kell forradniok. Az iskola, bármily rendszerek váltogassák is egy­mást, mindig csak a száraz és problematikus értékű ismeretek köz­lésének helye marad mindaddig, mig csak az otthon és a tanári kar egymást meg nem értik, egymást kellőképen nem értékelik, tisztelik, mig csak nem látják egymásban munkájuk sikerének biz­tosítását. Mi megtesszük az első lépést és vissza nem vonulunk korunk e sürgős és üdvös követelése elől. Felismerjük a szülők aggodal­mát, a szállásadók nagy felelősségét, az ifjak szükségleteit. Minde­niken segíteni akarunk ujabb intézkedésünkkel s egyszersmind biz­tosítani, hogy azok a kulturértékek, melyeket nagy fáradsággal plán­tál el iskola és otthon egyaránt, ne vesszenek el, hanem a társa­dalom közkincseivé legyenek azon „egész" emberekben, kiket azok részeseivé téve ujabb kulturmunkára, kulturmissióra képesítünk és küldünk az életbe. *) „Az iskolán kivül pedagógiai jelentőségű társadalmi befolyásoló tényezők felvéte­lénél a nevelő tényezők körében célszerű lesz..- két csoportot megkülönböztetni: azokat, melyek az iskolázás idejére esnek s melyek az iskola-időn tul jelentkeznek, illetőleg érvé­nyesülnek nyomatékosabban; az előbbieket nevezzük iskolán kívülieknek, az utóbbiakat is­kolán túli tényezőknek." L. Dr. Dékény J.: A nevelés iskolán kívüli tényezői. Magyar Pae­dagogia XXI. évf. 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents