Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1912
22 hatjuk, akkor minden alkalmat fel kell használnunk arra, hogy ott, ahol lehet, — tehát első sorban is a fogadott szállásoknál a legmesszebb menő és leglelkiismeretesebb intézkedésekkel olyan környezetben helyezzük el a gyermeket, amely a nevelés munkáját lehetőleg előmozdítja, biztosítja. De általában melyik az a környezet, mely a nevelés céljait biztosítja? Az, ahol megértik az iskola nemes munkáját, ahol tiszteletben tartják az intézet fegyelmi szabályait, ahol megértik azt is, hogy az iskola egyedül nem végezheti el a nevelést, hanem szüksége van az, „iskolán kívüli és túli"*) munkatársakra, akik tudják is, akarják is folytatni, tökéletesíteni azt, amihez az iskola csak az alapot, az irányt adhatja meg. Korunk egyik legégetőbb követelménye, hogy amennyiben az iskolai teendők határai közt lehetséges, meggyőződésévé tegyük annak a gyermekifjunak, hogy lelki nemesítésének, erkölcsi kialakulásának tulajdonképeni terrenuma az iskolán kivül esik s ezért szükséges, hogy megismertessük őt a jó és rossz környezet főbb ismertető jeleivel és fejlesszük benne az erkölcsi erőt, mely ha nehezen is, de képes legyen magától határozottságával távoltartani mindama hamis prófétákat, kiknek mézes szavai mögött ölő méreg lesi áldozatait. Az iskolának és a szállásadóknak ezen célokra szoros egységgé kell forradniok. Az iskola, bármily rendszerek váltogassák is egymást, mindig csak a száraz és problematikus értékű ismeretek közlésének helye marad mindaddig, mig csak az otthon és a tanári kar egymást meg nem értik, egymást kellőképen nem értékelik, tisztelik, mig csak nem látják egymásban munkájuk sikerének biztosítását. Mi megtesszük az első lépést és vissza nem vonulunk korunk e sürgős és üdvös követelése elől. Felismerjük a szülők aggodalmát, a szállásadók nagy felelősségét, az ifjak szükségleteit. Mindeniken segíteni akarunk ujabb intézkedésünkkel s egyszersmind biztosítani, hogy azok a kulturértékek, melyeket nagy fáradsággal plántál el iskola és otthon egyaránt, ne vesszenek el, hanem a társadalom közkincseivé legyenek azon „egész" emberekben, kiket azok részeseivé téve ujabb kulturmunkára, kulturmissióra képesítünk és küldünk az életbe. *) „Az iskolán kivül pedagógiai jelentőségű társadalmi befolyásoló tényezők felvételénél a nevelő tényezők körében célszerű lesz..- két csoportot megkülönböztetni: azokat, melyek az iskolázás idejére esnek s melyek az iskola-időn tul jelentkeznek, illetőleg érvényesülnek nyomatékosabban; az előbbieket nevezzük iskolán kívülieknek, az utóbbiakat iskolán túli tényezőknek." L. Dr. Dékény J.: A nevelés iskolán kívüli tényezői. Magyar Paedagogia XXI. évf. 10. sz.