Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1911

13 levőkre és a multakra hívjuk fel, hanem figyelmeztessük őket a jövőre is, a felfedezésre váró dolgokra is. Pl. a galvanizmus terén már ő figyelmeztet, a még most is megoldatlan kérdésre: nincs elég erős elemünk, ilyent kellene felfedezni. Számtalan példával és kísérlettel élénkíti előadását. Lelkes értekezését így fejezi be: „Értekezésemet befejezendő hozzátok intézem szavaimat hazánk reményei, iskolai növendékek ! Miután szerencsések vagytok oly időben végezni iskolai pályátokat, melyben különösen a természettanra nagy gond fordíttatik, ragadjátok meg az alkalmat s műveljétek ki magatokat úgy, hogy hazánk, mely sajnos e tárgyban eddig igen hátra maradt, a kiilországokkali versenyt bátran kiállhassa". (14. I.)

1 Az esztergomi főgimnázium 1855/56 és 1856'57-iki értesítőiben folytatólagosan jelent meg egy értekezés a diamagnetizmusról német nyelven megfelelően az akkori rendeleteknek, melyek szerint a mathematikát is, a fizikát is német nyelven kellett tanítani.

2 Az értekezés cime: Versuch einer Darstellung der Lehre vom Diamagnetizmus. Szerzőjét csupán egy K- betű jelzi. Ez értekekezéseket a könyvjegyzékek Kruesz Krizosztomnak tulajdonítják, kivéve Zelligert, aki szerint ezeket Kühn Rajmund írta.

3 Valószínűbb is, hogy az ő tollából valók, mivel sohasem szokott az megtörténni, hogy valamely gimnázium értesítőjében más helyen lévő s nem is gimnáziumi tanár értekezése jelenjék meg. Már pedig Kruesz ez időben a pannonhalmi líceumban tanította a rendi növendékeket; Kühn pedig itt Esztergomban volt a fizika tanára. Megkérdeztem még élő tanártársát Fleischmann Jenő zalaapáti perjel urat ez értekezések ügyében. Ő is valószínűbbnek tartja, hogy ez értekezéseket Kühn írta, de talán átadta Kruesznek átjavitásra s azért nem írta ki nevét. Biztosat mondani ő sem tud. Mégis biztosat mond nekünk Kruesz főapát, aki megírta Kühn életrajzát és ebben ezt mondja: „. . . schrieb mehrere Dissertationen in die Schulprogramme".

4 Ha ezt: a Diamagnetizmusról szólót nem Kühn irta volna, akkor nem mondhatná Kruesz, hogy „mehrere Dissertationen", inert akkor csak egy lenne az övé: az említett természettani értekezés 1853-ban. Egyébként, Kruesznek van egy másik kézirata, önéletrajza 1859-ből, ebben elmondja irodalmi munkáit, de ez nincs közöttük.

5 1 Értekezésében nyelvezete azon kornak megfelelő, pl. ily szó is előfordul : villammoztan (Elektrodynamica) 12. 1. stb. 2 Vojnits D. az esztergomi gimnázium történetében ugyan azt mondja, hogy az Entwurf rendelete szerint azon a nyelven kellett tanítani, amely a vidék nyelve volt és Esztergomra nézve a főapát a magyar nyelvet állapította meg, de a tény mégis az volt, hogy egyes tárgyakat németül tanítottak. (1897. esztergomi értesítő, 87. 1.1 Igy a történelmet, fizikát, számtant, német nyelvet németül adták elő3 Zelliger: Esztergommegyei írók. 110 I. 4 Kruesz kéziratai XXI. 5 5 önmagáról irja ekkor: „Litterarios labores minores tantum persolvit'. (XXX. számú kézirat.) Kruesz kéziratai közt találtam azonban egy „elektromagnetizmus" cimű befejezetlen értekezést. De ez egészen más. Lehet azonban, hogy mégis az összetevésre ez adott alkalmat. Kruesznak ilyen kézirata: Diamegnatizmus nincsen.