Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1911
14 Mindezekből egész biztossággal arra következtethetünk, hogy a két értekezést Kühn Rajmund írta. A két értekezés összefüggő egészet alkot, csak két részre osztva jelent meg két egymásután következő értesítőben. Az első értekezésben 1 van egy bevezető rész: A) Vorbemerkungen. Itt ismerteti a terminológiát, a diamagnetizmus felfedezését és azután a különféle készülékeket a diamagnetikus jelenségek bemutatására, milyenekkel Faraday Londonban, Poggendorf Berlinben és Zantedeschi Turinban kísérleteztek. A tulajdonképeni tárgya ezen értekezésnek a diamagnetizmus tapasztalati tüneményeinek a leírása. B) Tatsachen. 1. A szilárd testek viselkedéséről szól a mágnespólusok között Faraday és Tyndall kísérletei nyomán. 2. A folyadékok és végre a 3. gáznemű testek viselkedését ismerteti a mágnespólusok között. 4. A meleg befolyását vizsgálja a diamagnetizmusra s úgy találja, hogy a meleg növeli azt. 5. A távolság hatását is tekinti és 6. a diamagneses taszítást a (poloritás) sarkitás következményének tartja. Még mágneses folyadékról beszél. Végül a bizmuth coercitiv erejéről szól és a diamagneses momentum megméréséről. Az egész értekezés nagy jártasságot mutat az akkori irodalomban. írója át és áttanulmányozta a ma ugyan másnak szerkesztésében, de akkor is, ma is világhírű „Poggendorf-Annalen" folyóiratot. Mindenütt hivatkozik rá és az akkor élő fizikus tudósok összes kísérleteit ismeri. így Faraday, Tyndall, Bancalari, Plücker, Matteucci, Oersted, Weber, Feilitsch neveivel és tudományos eredményű kísérleteivel mindenütt találkozunk az értekezés folyamán. Az értekezést így fejezi be: „Die Theorien des Diamagnetizmus sollen Gegenstand einer künftigen Abhandlung sein". 5 valóban a következő évben már az előző értekezés ismeretét feltételezve a diamagnetizmus elméletét tárgyalja. 2 Bevezető megjegyzések után sorra veszi az eddig ismeretes elméleteket: Faraday nem adott tulajdonképeni elméletet. Hankel szerint a hatás a kiáramló mágneses folyadék mechanikus akciója, mint pl. a fény vagy a sugárzó-hő. Plücker szerint a para- és dia-mágnesség teljesen egyenlő, de a lényegükről ez sem nyilatkozik. Weber szerint mágnesezni annyi, mint a molekuláris áramokat irányítani, vagy diamagnesezni — az elektromos folyadékot molekuláris áramokká változtatni. De la Rive elmélete szerint a mágneses anyag gömbalakú atomjai állandó forgásban vannak tengelyük körül. Az egész bizony csak spekulativ elmélet. 1 A pannonhegyi szent Benedek-rend Esztergomi Főgymnásiumának Programmja az 1855/56- tanév végén. Kiadva Ferenczy Jákó igazgató által. Esztergomban Nyomatott Horák Egyednél- 21—32 1- Versuch einer Darstellung der Lehre vom Diamagnetismus2 Ugyanoly cimű csak 1856'57. tanévre szóló értesítőben : Die Lehre vom Diamagnetizmus. (Fortsetzung) 18—30. 1.