Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1911
12 Kühnnek munkájában nagyban segítségére volt jóbarátja: Leutelt Vince nyugalmazott cs. és kir. kapitány, aki vele együtt dolgozott a múzeumban és javított ki sok eszközt. Nevezetes, hogy ők már a hetvenes évek elején felszerelték az esztergomi székházat villamos vezetékkel. Hasonlóképen együtt dolgozott Kühnnel az esztergomi születésű dr. Schenek István, Redtenbacher bécsi egyetemi tanár segédje, aki a nagy szünidőt Esztergomban töltvén, Kühnt igen sokszor felkereste laboratóriumában. 1 És úgylátszik Schenekkel való összeköttetése révén értett Kühn a gyógyításhoz is és különösen a homopathiához. Schenek ugyanis először gyógyszerésznek készült és csak később lett a chemikus Redtenbachernek segédje. Kühn jól értett a fényképezéshez is és a mai muzeum stereoszkopjának képei között találtam egy igen kitűnő fényképét, melyre maga írta reá : 1859. szept. 19. íme már ő is készített ily fényképeket, melyek a stereoszkop útján igen szép domború képeket mutatnak. Még mainap is többen emlegetik Esztergomban Kühnt, e jeles fizikus tanárt s elismeréssel emlékezett meg róla dr. Wittmann Ferenc, a budapesti műegyetemen mainap a fizika tanára és dicsérte ügyességét, feltaláló készségét és kitartó buzgóságát, szaktudását. „Igen hálás feladat volna — így ír a többi között 2 — Kühnt, mint a régi fizikusok legérdemesebbjeinek egyikét úgy méltatni, hogy az új nemzedéknek példányképül szolgáljon. De a dolog természeténél fogva ennek nagy nehézségei vannak; a paptanár élete visszavonult, csak a vele érintkező kartársak előtt ismeretes, ezeknek pedig kis számában még annál kisebb az ugyanazon szakmában működők és őt valójában ismerők és megértők száma!" S habár ez igaz, Kühnt mégis észrevették és Kühnnek munkájáért már akkor is kijutott a dicséret mind igazgatója, mind a felsőbb hatóság részéről. 3 S Kühnnek valóban sikerült is mintamúzeumot alakítania, mind fizikai, mind kémiai eszközök tekintetében; mert ő alapította 1854-ben a vegytani laboratóriumot is olvasztó kemencével és takaréktűzhellyel. Kiihn nemcsak tanítványainak, hanem a nagyközönségnek is nem egyszer tartott előadást és minden érdeklődőnek szívesen magyarázott a múzeumban. Esztergomi tanár korában írta Kühn irodalmi munkáit is. Mindjárt abban az iskolaévben, hogy Esztergomba került, ő írta az értesítőbe az értekezést. 4 Cimül nem írt mást, csak ezt: Természettani értekezés. (10-14 1.) Semmi más ez az értekezés, mint a természettannak és művelőinek dicsőítő himnusza. A tudomány nincs elzárva senki előtt, szegénynek és gazdagnak egyaránt nyújt mindent. Helyes megjegyzése, hogy a tanulók figyelmét necsak a meg1 Dr. Nemtsák tanár úr elbeszélése. 2 V. ö. Előbb említett levelét. (1912. 1. 8.) 3 V. ö. Vojnits I. m. 32. 1. 4 A pannonhegyi szent Benedek-rend Esztergomi Nagy-Gymnásiumának Programmja. Az 1853- Tanév végén. (Itt van egy méh-köpüs kép, a szorgalom jelképe.) Esztergomban, nyomatott Beimel Józsefnél.