Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1909

8 rendszerető embert is, teljes bizalmával ajándékozta meg, ki ezen viszonyból kifolyóan főapátjának sok tekintetben jobb keze lett. Midőn a magyar orvosok és természettudósok 1874-ben vándorgyűlésüket Győrött tartották, a gyűlésnek egyik elnökévé dr. Kruesz Krizosztom, pannonhalmi főapátot, titkárává pedig Fehér Ipolyt választották. Mint ilyen szerkesztette a Győrmegye és város egyetemes leírása c. hatalmas munkát, melybe Fehér Ipoly tollából a következő cikkek kerültek: Győrmegye földrajzi, hegyrajzi és vízrajzi ismertetése; továbbá: Győr, Pannonhalma és fiédervár helyrajza. Ugyancsak az ő szerkesztésében jelentek meg a gyűlés idején a következők is: Napi Közlöny a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. győri nagygyűléséről, és A magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. győri nagygyűlésének évkönyve. Fehér Ipoly tanári és irodalmi elfoglaltsága mellett, Pannonhalmán egyúttal a konventjegyző tisztét is végezte. A jeles tanárban, a pontos, rendszerető emberben, a szervező képességgel megáldott férfiúban megvoltak mindazon kellékek, amelyek mintegy kijelölték, hogy mint igazgató kerüljön valamely középiskola élére. A rend feje nem is késett, hogy meghitt emberét kitüntesse; és a még csak 10 év óta működő tanárt 1874-ben kinevezte a-z esztergomi főgimnázium igazgatójává. És amikor új állását elfoglalta, rátermettségének oly fényes jeleit adta, rábízott tisztét oly példásan töltötte be, hogy itteni működése az intézet történetében örökre emlékezetes marad. A főgimnázium pontos, lelkiismeretes vezetőt nyert benne; a ház tagjai pedig olyan elüljárot, aki nem a rangban és a hivatalos tekintélyben, hanem a munkában, a kötelességteljesítésben kívánt első lenni. Alkotó ereje Esztergomban mindjárt sok teendőt talált magának. Első tekintetre átlátta, hogy a régi épület, mely eredetileg nem iskolának készült, az újabb kor követelményeinek sok tekintetben nem felel meg. A város közönségét sikerült meggyőznie egy új, a jelenkor kívánalmainak megfelelő épület szükségességéről. Fehér Ipoly szívvel-lélekkel rajta volt, hogy az új helyiség a tudományok méltó csarnoka legyen; nem kímélt sem fáradságot, sem tanulmányozást, hogy az mint iskola és mint épület egyaránt mintaszerű legyen. Az új intézet egy év alatt, 1880-ban fölépült és mindenkit meglepett hatalmas külsejével és célszerű berendezésével. Lutter