Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1909

mét egyetlen jelentős mozzanat sem kerülhette ki. Tantárgyát szinte túlságos szigorúsággal követelte, a mi, minthogy Pannonhalmán jobb tehetségű növendékek szoktak lenni, némikép menthető. A tárgy alapos elsajátításán kívül megkívánta, hogy tanítványai — mint leendő tanárok, — minél világosabban és értelmesebben tudják a feladott anyagot előadni. Tanár korában nem lévén alkalmas magyar nyelvű iskolai könyv az ő szakmájában, a reábízott tantárgyakat eleinte tollba mondta tanítványainak. így jöttek létre következő munkái: A felsőbb menynyiségtan elemei. 1871. (kőnyomat.) — Kísérleti természettan. 1872. — A vegytan alapvonalai. — A vegytan rövid vázlata. — Természettani műszótár (kézirat). Ezenkívül szaklapokban és különféle folyóiratokban már 1862 óta tekintélyes számú és nagybecsű cikke látott napvilágot. A mily széles tudomány és választékos nyelv jellemzik tanári előadásait, ép oly szakavatottsággal vannak megírva ezek a művek és cikkek is. Nevét különösen Természettana tette szélesebb körben is ismertté, a mely könyvet megjelenése idején az ország majdnem valamennyi középiskolájában használtak; és az ujabb nemzedék is nagyrészt az immár 10. kiadást ért könyvből szerzi természettudományi ismereteit. Pannonhalmán végzett tanulmányai közben kézséges segítőre talált a nagynevű Kruesz Krizosztom főapátban, ki maga is szenvedélyes fizikus volt. Az ő nagylelkű támogatásával a természettudományi és vegytani szertárakat mintaszerűen berendezte; és érdekes mutatványaival, tanulságos és élvezetes magyarázataival sok kellemes percet szerzett az ős monostort meglátogató vendégeknek. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter többek kíséretében 1874-ben kirándult Pannonhalmára, és a főapát kalauzolása mellett megtekintette nevezetességeit. A gazdagon fölszerelt természettani muzeumban Fehér Ipoly fogadta a magas vendégeket. Előkelő föllépése, kellemes előadása és szakképzettsége a minisztert egészen meghódította, ki a fiatal tanárt valósággal elhalmozta dicséretekkel; végre a főapáthoz fordulva így szólt: Erre a fiatal emberre én számot tartok. Kruesz főapát először a kitűnő szaktársat, a képzett fizikust szerette meg Fehér Ipolyban; de fölismervén benne az éleseszű,