Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1908

6 mányozta az egyházatyákat; Homerost, Platónt, Cicerót, Vergiliust nem becsülte többre az egyházatyáknál. Egyik levelében így nyilatkozik : Szégyen, hogy igen sok ember megöregszik anélkül, hogy ismerné Vazult vagy aranyszájú sz. Jánost, talán azért, mert a görög és római egyház hivei voltak. Más helyen pedig így kiált föl: Sajnállak, te Chrysostomus, hogy nagy szónoki tehetséged nem esett jobb korba. Sz. Jeromosról így nyilatkozik : „Vasárnap fogtam Jeromos igen érdekes leveleinek olvasásához; nagy élvezetet találok bennök, igen szépek és tanulságosak. Jenisch a Demosthenes és Ciceró közt tett összehasonlításban kiemeli az egyházi atyák szónoklati művészetét és első helyre sz. Vazult teszi, a ki szerinte nem annyira az áradozó Ciceróval, mint inkább a sokkal jelesebb Demosthenesszel hasonlítható össze. Müller János, a történetíró, nagyon becsüli a pogány klasszikusokat, de az egyházi atyákról is lelkesedéssel szól; dicséri Sz. Vazul leveleit, naz. sz. Gergelyt, Tertulliánt, Cypriánt, aranyszájú sz. Jánost, Eusebiust, alex. Kelement, Jeromost s másokat. Sz. Ágostont nagy szellemnek és Tacitusszal egyenlő rangúnak mondja. Humboldt Sándornak, a természettudósnak Kozmos c. műve tele van a ker. egyházatyákból vett idézetekkel. Kiemeli érdemeiket a természettanban általában, főleg pedig a csillagászattanban.') Míg ezek az elismert szaktekintélyek oly méltánylóan és dicsérettel szólnak a ker. írók tudományos működéséről, miért van az, hogy némelyek sokszor oly kicsinylő hangon beszélnek a szentatyák műveiről? Miért hiszik, hogy azok alig írtak egyebet, mint könyörgéseket, imádságos könyveket, jámbor mondákat meg legföllebb hittudósoknak való, száraz értekezéseket? Bizonyára azért, mert a ker. szellemóriásoknak hatalmas munkáit talán soha nem is látták, annál kevésbbé olvasták; akárhányan a leghíresebb szerzőknek legjelesebb műveit még címök után sem ismerik. Kétségtelenül megváltoznék hibás véleményök, ha rászánnák magukat legalább egyik-másik ker. iró művének komoly tanulmányozására. A mult század közepe táján mozgalom indult meg, melynek az volt a törekvése, hogy a középiskola tárgyai közé bevigye az *) L. Balugyánszky J. : A pogány görög és latin classzikusok tanulmányozása mellett a görök és latin szentatyák műveiből válogatott remekebb szemelvények ismertetése hasznáról tanintézeteinkben. (Lőcsei kir. kath. főgymnásium Értesítvénye. 1862—3.)