Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1908

nának, mint amennyit azon kor műveiben közönségesen találni lehet, a melyeket akkor divat volt olvasni és szerzőik elbizakodottakká lettek. Mily élvezet szeretni vallásunkat, látni, minő lángelmék fogadják el, védelmezik és magyarázzák! Hát még, ha azt látjuk, hogy a mi az ismeretek sokaságát, mély értelmiséget, éles Ítéletet, a legtisztább bölcselet elveit, alkalmazásukat és kifejtésüket, a helyes következtetést, a nyelvezet fenségét, az érzelmek melegségét és a józan erkölcstant illeti, senki sincs, a kit például egy Szent Ágostonhoz lehetne hasonlítani, hacsak nem Platón és Ciceró.

1) Möhler így nyilatkozik a Szentatyákról: „Irataik között vannak művek, amelyek oly bámulatos elmeéllel, oly bölcseleti mélységgel és tudományos alapossággal vannak írva, hogy mindazt fölülmúlják, amit ezen a téren a pogány irodalom létrehozott. Már a második és harmadik század egynémely hitvédője kitűnik ebben a tekintetben ; de a keresztény irodalom virágzásának idejéből, a negyedik századból származott munkák tudományosság tekintetében mindent fölülmúlnak. Aki tudományos és alapos kutatásokat óhajt, itt a keresztény tudományosság mérhetetlen kincseit és gazdagságát csodálhatja és aknázhatja ki".

2) Nemcsak egyházi, hanem világi és más vallásfelekezetü szakemberek is, kiket még a nagyon fölvilágosultak is tekintélyeknek fogadnak el, érdemesnek tartották az egyházatyák műveit olvasni és kiemelve remek voltukat, másoknak is ajánlották. Libanius, a sokoldalú és alapos műveltségű görög sophista, a hol csak tehette, mindenütt magasztalóan nyilatkozott sz. Vazul irodalmi műveiről ; egy helyütt pl. azt mondja: le vagyunk győzve sz. Vazul leveleinek szépsége által, a győző Vazul. Sz. Vazulról többi között Erasmus is mondja: Vazul a régi szónokokat fölülmúlja, akiknek hibáitól ő ment. Muretus, a nagy nyelvtudós, szorgalmasan tanulmányozta a szentatyákat, akiknek tudományát és ékesszólását csodálatra méltónak mondja. Bentlei, a tudományosság igazi óriása, kinek oly sokat köszön a klasszika philologia, nagy buzgalommal és erős kritikával olvasta az egyházatyák műveit; alexandriai Kelement igen jeles írónak nevezi. Herder, a protestáns költő, szintén tanul') L. Rézbányai : Az egyházi szónoklat egyetemes története. (M. Sión 1903. 255- 1.) a) Patrologie I. 13,