Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1908
24 lesz ítélet napján, mint neked" (24—4.). Itt egész világosan hirdeti az Ítélet napjának bekövetkezését. Más helyen így nyilatkozik : „A ninivei férfiak föltámadnak az Ítéletben e nemzedékkel és kárhoztatni fogják azt, mert bűnbánatot tartottak Jónás prédikálására ; és ime nagyobb van itt Jónásnál. A déli királyné föltámad az ítéletben e nemzedékkel és kárhoztatni fogja azt, mert ő eljött a föld határairól hallgatni Salamon bölcseségét ; és ime nagyobb van itt Salamonnál" (Máté 12. 41—42.). Ebből két igazságot tanulunk, t. i. hogy lesz Ítélet és hogy a halottak föltámadásakor fog az bekövetkezni. Midőn ugyanis ezt mondta a niniveiekről és Dél királynéjáról, kétségen kivül holtakról szólott, akikről pedig azt állította, hogy föl fognak támadni az Ítélet napján. De ezeket a szavakat: „kárhoztatni fogják", nem úgy értette, mintha ők valóban Ítélnének, hanem ezekkel a pogányokkal összehasonlíttatván a gonoszok, méltán el fognak kárhozni. 2. Ismét egy más helyen, midőn a jóknak és gonoszoknak mostani együttlétéről és későbbi, bizonyára az Ítélet napján megtörténő szétválasztásáról beszélt, az elvetett búzáról és a föléje szórt konkolyról szóló példabeszédet említette föl, amelyet tanítványainak következőképen magyarázott meg: „Az, aki jó magot vet, az ember fia. A szántóföld pedig e világ; a jó mag, azok az ország fiai; a konkoly pedig a gonosz fiak. Az ellenség, aki azt vetette, az ördög; az aratás a világ végezete; az aratók pedig az angyalok. Tehát valamint összeszedetik a konkoly és tűzben elégettetik, úgy leszen a világ végezetén. Az ember fia elküldi angyalait, kik az ő országából mind kiszedik a botrányokat és azokat, kik gonoszságot cselekszenek és tüzes kemencébe vetik őket. Ott leszen sírás és fogak csikorgatása. Akkor az igazak fényleni fognak, mint a nap, az ő Atyjok országában. Akinek fülei vannak a hallásra, hallja meg" (Máté 13. 37—43.). Itt az Ítélet szót ugyan nem említi, valamint az Ítélet napját sem, de igenis érthetően fejezi ki magával a tartalommal és jövendöli meg a világ végén való bekövetkezését. 4. A szentírásnak sok helyét mellőzöm, amelyek látszólag az utolsó Ítéletről szólnak, de figyelmesebb vizsgálat mellett homályosaknak vagy inkább másra vonatkozóknak tűnnek föl. Vonatkoznak ugyanis majd a Megváltónak azon eljövetelére, mellyel a