Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1906
10 nagy rémülettel töltötte el a perzsákat, akik aztán hanyatt-homlok menekültek a görögök elől. Innen ered a pani félelem elnevezés. Sok fiatal szívben titkos irigység ébred, midőn olvassa a lapok eljegyzési rovatában, hogy valamely boldog szerelmes pár magára vette Hymen rózsaláncait Hymen igen szegény szülők gyermeke volt; de oly szép és gyöngéd, hogy leánynak lehetett volna tartani. Beleszeretett egy gazdag leányba; de, bár szerelme viszonzásra talált, a vagyonos atya nem akarta leányát neki adni. Egyszer, hogy kedvese közelében lehessen, leányruhába öltözve jelent meg az athenaei hajadonokkal a földmivelés és gabona istennőjének, Demeternek (Ceres) eleusisi ünnepén. Azonban hirtelen tengeri rablók törtek elő és a leányokkal együtt őt is elragadták. A rablók zsákmányukkal egy kopár szigeten kötöttek ki és örömükben annyira lerészegedtek, hogy mély mély álom lepte meg őket. Hymen felhasználva a kedvező pillanatot, a rablókat egymás után megölte; azután pedig Athenaebe sietett és megígérte a búsongó szülőknek, hogy az elrablott leányokat sértetlenül visszahozza, ha szíve választottjának kezét megnyerheti. Ajánlata örömmel fogadtatván, a megmentett szüzeket visszaszállította Athenaebe. Kedvesét feleségül kapván, vele oly boldogan élt, hogy házasságkötések alkalmával mindig megemlékeztek róla, dalokkal dicsőítették; mig végre mint a házasság istenét kezdték tisztelni, lakodalmi ünnepeken virágokat és koszorúkat áldoztak neki és nászdalokat énekeltek tiszteletére. A művészek rendesen bájos ifjúnak ábrázolták őt, rózsa vagy majorána koszorúval, jobbjában a menyegzői fáklyát tartva. Napi fáradalmaink után jól esik Morpheus karjaiba dőlni és ott pihenni, vagyis jóízűen aludni. Morpheus az álomistennek egyik fia, az álmoknak őrzője; de neve néha az álom istene gyanánt szerepel. Testvérei Ikelus, aki valósághoz hasonló álmokat idéz elő; Phobetor a borzasztó álom és Phantasus az az álom, mely számtalan változatos ábrándképet varázsol az alvónak lelké elé. Morpheus pedig nyájas, kellemes emberi alakot öltve magára, nagy szárnyaival nesztelenül röppen az álmodók fölé és őket karjaival átöleli. Rendesen mint szárnyas öreget ábrázolják, mákvirággal koszorúzva, kezében a bőség-szaruval, melyből álmot hozó gőzt bocsát ki. Mikor fiatal hölgyeknek szép koszorúja oly körülmények közé