Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1906

9 Sokszor látja az ember a fenyegető szerencsétlenséget; rámutat a biztosan bekövetkező veszedelemre; figyelmezteti embertársait a baj elkerülésére: azonban a legválságosabb helyzetben is süket fülekre talál, szava csak Kassandrct-jóslcit marad. Kassandra, Priámus és fiekuba legbájosabb, de igen szerencsétlen leánya volt. Apollo, a művészetek istene, beleszeretvén, abban a reményben, hogy vonzalmát viszonozni fogja, jósló tehetséget adott neki. Mivel azonban a leány a tőle szerelmet kérő Apollot nem akarta boldogítani: ez haragjában azzal állott bosszút, hogy Kassandra jóslatainak, bár mindig igazak voltak, senki sem adott hitelt, Hiába jósolta meg Trója elpusztulását; kinevették, őrültnek gúnyolták. Hasztalanul jelentette ki Agamemnonnak, hogy hazájába visszatérve, otthon a saját felesége fogja meggyilkolni; Agamemnon nem hitt neki. Bárhol és bármily körülmények között hallatta intő és figyelmeztető szavát, sohasem talált hitelre. Ezért Kassandra-jóslatnak nevezünk minden előrelátásból származó, bölcs intést, melyet az érdekeltek félrevezetve, vagy elvakultságból nem hallgatnak meg. Ha valamely nagyobb épületben (templomban, színházban) váratlanul tűzvész üt ki: az ott összegyűlt közönséget hirtelen oly ijedelem és rettegés szállja meg, hogy kiki mintegy fejét vesztve iparkodik menekülni. Vagy pl. a pénzpiacon beállott kedvezőtlen változás a börzén okoz szörnyű rémületet. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az embereket páni félelem (pánik) fogja el. Pan, a pásztorok és nyájak istene, a hagyomány szerint olyan rút és nevetséges alakú volt, hogy még saját anyja is megborzadt újszülött magzatától. A szobrászat erősen meggörbült nagy orral, kecskeszakállal, hegyes füllel, két szarvval, kecskefarkkal és lábbal ábrázolta ; teste szőrös, kezében nádsipot vagy görbe pásztorbotot tart. Az erdők és berkek kedvelt tartózkodási helyei, ahol védi és őrzi a nyájakat; a nimfákat, alsóbb rangú istennőket mulattatja pásztorsípjával, amelynek föltalálását neki tulajdonítják. Együtt mulat a pásztorokkal is, mint nyájaik védője; néha azonban a nyájat oly rettegésbe hozza, hogy sem a pásztor, sem az őrző eb nem tudja visszatartani, oly eszeveszetten rohan tova. De az emberekben is borzalmat kelt és félelembe ejti őket, ami rémítő hangján alapszik. Hatalmas hangjával egész seregeket képes megriasztani és vak félelembe ejteni. Athenaeben főleg azért tisztelték, mert állítólag