Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905

18 Foglalkoztunk eleddig a zenei hang mivoltával, ébresztőjével, terjedésével, magasságával, erősségével, színezetével, szóval a zenei hang elemeivel. De mindig csak egyetlen egy zöngére irányoztuk figyelmünket. Tárgyalásunk következő részében mindig két vagy több egyidőben, vagy egymásután megszólaltatott zöngével fogunk foglalkozni. Bármely kellően színezett zenei hang önmagában kellemes benyomást tesz ránk. De ha egyidőben, vagy egymásután két zönge hangzik, hallószervünk bizonyos követelésekkel lép föl; ha a két zenei hang megfelel a követeléseknek, akkor kellemes, ellenkező esetben kellemetlen hatást gyakorol ránk. Például fölhozzuk a hamis éneket; egy tisztán énekelt hangra egy hamis, vagyis egy jó néhány rezgéssel alacsonyabb hang következik, mint aminőt a jó fül megenged : valóságos gyötrelem a tiszta hallású hallgatóra. Míg, ha egyidőben vagy egymásután két hegedű a d, fis, a, d hangok bármelyikét tisztán zengi, kielégíti fülünk követelését, legfeljebb kissé üresnek találjuk az alaphangnak ötödével és nyolcadával való együtthangzását, míg mind a négy hang együtt tömörségével, teljességével egészen megnyugtatólag hat reánk. Ellenben, ha semmi sem előzi meg és semmi sem követi a fis és g hangoknak együttzengését, a legkínzóbb hangérzet támad bennünk, melyet úgy fejezünk ki szóval, hogy e két hang nagyon széthangzó (dissonans). Míg két vagy több hangnak kellemes együttzengését összhangzásnak (consonantia) mondjuk. Foglalkozzunk előbb a szubjektív akusztikának ama törvényeivel, melyek két vagy több hangnak együttes, egyidőben való zengésére vonatkoznak s csak azután térjünk rá az egymásután következhető hangok rendszerére. Ez a logikus sorrend, míg a valóságban előbb fejlődtek a melódiák, mint a harmóniák. Hogy megfejthessük az összhangzás és széthangzás problémáját, kissé vissza kell eveznünk a hullámmozgás unalmas vizeire. Két hang két hullámforrásnak felel meg. A levegő részecskéi eleget tesznek mind a két hullámmozgásnak, amennyiben pályájuk a két rezgés összege, eredője lesz. Kavicsot ejtek a vízbe : hullámrendszer támad. Másik kavicsot is dobok bele : ennek is meglesz a maga hullám?endszere, mely folyton odább terjedvén eléri a másik rendszert s vele összetevődik. Azon vizrészecske, melyet e