Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905

19 pillanatban mindkét rendszer fölemelni törekszik, e mozgások összegével fog a szint (nivó) fölé emelkedni ; míg azon részecske, melyet az egyik rendszer emelni, a másik alásülyeszteni törekszik, csak e két impulzus különbségével mozog s ha e két hatás egyenlő erejű, szépen nyugalomban marad. Látjuk tehát, hogy két élénk mozgás eredménye bizonyos helyeken nyugalom is lehet. A most vázolt jelenséget a fizika hullámtalálkozás (interferentia) néven ismeri s a belőle folyó tüneményeket a hang-, a fény- és elektromos hullámok körében részletesen tárgyalja. A hanghullámokra vonatkozó legközelebbi következmény az, hogy két hang együtthangzásának eredménye nemcsak a hang erősödése, de gyengülése is lehet. Hogy idevonatkozó példánkat ne a kísérletező teremből, hanem a mindennapi életből vegyük, gondoljunk a távoli harang zúgására. A harangnak két átellenes pontja a hangforrás, mindegyik világgá küldi a maga hullámrendszerét s minthogy maguk a hangforrások is mozgásban vannak, igen bonyolódott hullámtalálkozási tünemények állnak elő. A figyelmes hallgató észreveszi, hogy szélcsendben is most tisztábban, majd meg sokkal elmosódottabban, homályosabban érkeznek a hangok; úgy tetszik, hogy egyik pillanatban erősödik, szinte megduzzad, a másikban pedig gyengül, szinte elfogy a zúgás. Most a hullámtalálkozásnak azon fontos esetéről kell néhány szót ejtenünk, melyeket hanglebegés néven foglalunk össze. Két példa világossá teszi előttünk e jelenség okát és lefolyását. Két teljesen egyforma hangvillát készíttetünk a műszerésznél, mondjuk, mindegyik 435 teljes rezgést végez másodpercenkint, vagyis mindkettő a normál a-ra van hangolva. Most a zöngeszekrényre állított villák egyikét kis viaszdarab hozzáragasztásával elhangolom s fakalapáccsal vagy vonóval mindegyiket megszólaltatom. Azt fogom tapasztalni, hogy a hang hirtelen gyengül és pár pillanat, mondjuk egy félmásodperc alatt ismét megerősödik, hogy újra gyengüljön és erősödjék; ez az egy másodpercig tartó lebegés mindaddig tart, míg a két hangforrás el nem némul. A lebegés tehát két egymástól elhangolt zöngének szabályos időközökben visszatérő gyengülése és erősödése. Egy lebegésünk van egy másodperc alatt, ha a teljes rezgésszámok különbsége egy, vagyis az egyik hangvilla 435, a másik pedig 434 teljes rezgést végez egy