Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905

14 beöntésével folyton kisebbítem. Azt tapasztalom, hogy egy bizonyos, meghatározott magasságú levegőoszlop legjobban erősíti együttzöngésével a villa hangját s ha még több vizet öntök bele, gyengül a hang. Az együttzöngés tehát akkor legerősebb, midőn a henger vize fölött lévő levegőoszlopnak sajátos hangja megegyezik a hangvilla hangjával. Mert minden határolt levegőtömegnek, egyszerűbben szólva, minden üregnek megvan a maga sajátos hangja. Egy pintes üveg szája fölött elfuvok, megkapom a benne tartalmazott levegőoszlopnak sajátos hangját. Az orgona rezgő nyelvei távolabbról épen nem hallhatók, míg egy-egy alkalmas toldalékcső — melynek sajátos hangja megegyezik a nyelvrezgés magasságával — meglepően erőteljessé és hatásossá teszi a nyelveknek szegényes berregését. Az önmagukban gyönge hangoknak ilyetén erősítése a szó szoros értelmében vett együttzöngés. Ilyen resonantiáról azonban a húros hangszereknél nem lehet szó. Itt meg kell elégednünk egyetlen zöngeszekrénnyel, mely a húros hangszer hangjait — egyiket jobban, másikat kevésbé — erősíti. Az együttzöngés törvényeit nem tanulmányozták még ki annyira, hogy itt a fizikai elmélet a zenei gyakorlatnak pontos útmutatásokkal szolgálhatna, a hangszerépítők azonban megállapodtak bizonyos zöngeszekrényformákban, melyek fantasztikus idomaikkal és gondosan kidolgozott méreteikkel megfelelnek a gyakorlati zene kívánalmainak. Mint az idevonatkozó tanulmányok érdekes eredményét, megemlítjük, hogy minden magánhangzónak is megvan a maga sajátos zenei hangya, mert minden hangzó a szájüregnek meghatározott alakját és a beszéd szerveinek meghatározott idomulását feltételezi. Az a magánhangzó kiejtésénél támadó szájüreg legjobban együttzeng dis, fis és b hangokkal, kevésbé erősíti c, d, /, a hangokat, még kevésbé d-t, e-t, g-t és k-t s legkevésbé kedvez a ^w-nek. Az énekszerzőt mindenesetre érdeklik ez adatok. — Van egy másik fogás is a húros hangszerek hangjainak erősítésére. Ha ugyanis ugyanazon anyagból való, ugyanolyan vastag húrt kétszer olyan hosszúra veszek és emellett négyszer nagyobb súlylyal feszítem ki, változatlan magasságban jelentékenyen erősebb hangot nyerek. Figyeljük csak meg a hegedűnek, brácsának, kis- és nagybőgőnek ugyanazon magasságú hangjait. A húrmegfeszítés folytonos tokozásával s a húr hosszúságának megfelelő változtatásával