Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905

10 tágasságot adok a rezgésnek, az elasticitas is kétszer akkor lesz. Hangot ad ugyan Trevelyan fémhengere is, mely középen hosszmenti vályúszerű barázdával van ellátva ; ha t. i. a jól felmelegített hengert ólomhasáb élére fektetjük, kihűléskor az ólom rossz hővezetése miatt az érintkező pontokon hirtelen kitágul, gyors himbálódzásba jön s megszólal. Vagy tudjuk, hogy Memnonnak Theba közelében levő szobra napkeltekor a megpendített íj süvöltéséhez hasonló fájdalmas hangot ad, mellyel a monda szerint anyját köszönti s a Hebridákban lévő Fingál barlangja (Osszián bárd apjáról elnevezve) az ágyúzásra emlékeztető félelmetes dübörgést hallat: e hangok a fölmelegedett és még hideg levegő egyensúlyának pillanatnyi megzavarodásából s megint helyreállásából, tehát —• mint Trevelyan kísérleténél — hőerély hatásából keletkeznek. Sőt megszólal füttyre emlékeztető hangon az indított áram másodvezetékébe kapcsolt telefonkagyló is, ha az ellenállásokat alkalmasan választjuk meg. Hővel vagy villamossággal mégis bajos volna valamire menni a gyakorlati zenében ; ellenben a rugalmas testek teljesen megfelelnek a rezgő mozgás dinamikai feltételének. Kitűnő hangébresztő anyag tehát a fa- és rézfuvókban tartalmazott levegő, a vonós instrumentumok, zongorák, hárfák kifeszített húrjai, a dobok kifeszített hártyái, a harangjátékok, triangulumok pálcái, a cintányérok lemezei, a castagnette száraz fakapszulái. A hangébresztés módja, mely a rezgő anyag rugalmasságát működésre készti, az instrumentumok sokfélesége szerint igen különböző. Nyomás, ütés, súrolás, fúvás, rántás a megfelelő helyen kellően alkalmazva mind alkalmasak zeneileg jól ható hangok ébresztésére. Egyetlen művészi hegedűjáték végighallgatása elég, hogy lássuk, mily sokféle módja van a hangébresztésnek : máskép hangzik a legato-, máskép a staccato-játék ; a. pizzicato-, spicatojátéknak, a flageolette hangoknak (csomókkal rezgő álló hullámok) mind megvan a maguk sajátos hangébresztése és ennek megfelelően a maguk sajátos varázsa. Kérdezzünk meg egy jó zongorajátékost, hogy hányfélekép lehet megütni a zongorát. S mily sajátos hangébresztési módjuk van a fúvóknak ! Máskép kell fújni a flótát, máskép a klarinétot; a szájrészeknek más illeszkedése s más fuvásmód kell a fagotthoz s egészen más a kürthöz. Csak '