Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903

6 A térben levő tárgyak alakjáról, helyzetéről, nagyságáról, távolságáról, színéről és megvilágítási erősségéről együttesen csakis később, az érzéki ismeretekkel már bőven gazdagodott korban, az itélet és következtetésekkel megalkotott szemléletek nyújtanak fölvilágosítást. Mivel ezen tisztán lelki működések folytán származó szemléletek a külső világ térbeli tulajdonságainak fölismerésére vezetnek, ugyanezért bizonyos tekintetben a tárgyak fönnebb elsorolt tulajdonságaitól is függnek. Ezen térbeli sajátságok vizsgálata ugyanis a lelket működésre szólítja s a lélek törvényszerű működéseivel : itélet és következtetéssel létrehozza a tárgy jellemző tulajdonságainak megismerését nyújtó szemléleti képet. Megtörténhetik azonban, hogy a tárgy szemlélése alkalmával működő lelki folyamatok a valóságtól eltérőleg alkotják meg a térbeli tárgy képét s így bekövetkezik a lélek helytelen műveleteiből eredő ítélés folytán keletkező csalódás. Az itélet csalódásai tehát egyedül a lélek helytelen működéseinek tulajdoníthatók és sem az érzékszerv adatai, sem pedig az észrevevés tényei nem befolyásolják őket. S mivel ezen lelki folyamatokkal megalkotott szemléletek, a tárgyak színének és fényerejének, nagyságának és távolságának, s továbbá a tárgyak alakjának és helyzetének, nyugalmi és mozgási állapotainak fölismerésére vezetnek, ennélfogva a tárgyak ezen térbeli tulajdonságainak helytelen felfogásából eredő ítélet-tévedéseket is ezen sajátságok alapján osztályozzuk. Az ítélés közben jelentkező csalódásoknál a következő csoportokat különböztetjük meg : I. A tárgyak színének és fényerejének megítélésénél föllépő csalódások. Kontrasztok. II. A tárgyak nagyságának és távolságának megismerése alkalmával mutatkozó csalódások. III. Geometriai optikai csalódások. IV. Mozgás közben történő csalódások. E csalódások alapjául is a látás elemi tényei — az érzet és észrevevés — szolgálnak s azért ezek is szoros értelemben vett optikai csalódások. Megjegyezzük azonban már itt is, hogy a nagyság, a távolság és a mozgás megítélése relatív valami, azaz csakis más tárgyakkal való összehasonlítás alapján tarthatom az eredeti tárgy nagyságát, távolságát és mozgását nagyobbnak vagy kisebbnek. S épen ezért,, hogy csalódás létesülhessen, mindkét tárgy szemléleti képének ismeretesnek kell lenni előttem, mert csakis így hasonlíthatjuk össze a megnevezett sajátságok szempontjából a tárgyakat és következtethetünk térbeli tulajdonságaikra. Ezek előre bocsátása után lássuk a föntebb elsorolt négy csalódáscsoportot egyenkint.