Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903

31 nest fölfelé nyújtja, másrészt meg a lefelé ható nehézség (sekundär) erő ugyanazt lefelé hosszabbítja meg. Tehát a két erő együttes működésének eredménye a függőleges megnagyobbodása. Hasonló magyarázattal fejthető meg a 9. ábrán észlelhető tévedés is. Az A négyzetet vízszintes a B négyzetet meg függőleges egyenesek alkotják. Méréssel meggyőződhetünk, hogy mindkét négyzet területre nézve teljesen egyenlő. S mégis a vízszintes vonalakból megalkotott négyzet magasabbnak látszik, mint az ugyanakkora nagyságú függőleges egyenesekből keletkezett négyzet, amelyet az előbbihez viszonyítva szélesebbnek ítélünk. A csalódás itt is abból a körülményből ered, hogy az egyenesek közeit összegezve nagyobb eredményhez jutunk s így a négyszöget a közök mentén nagyobbnak tartjuk, mint az egyenesek irányában. E csalódást ügyesen lehet felhasználni a mindennapi életben is. A kövér és alacsony egyéneknek, kik tetszetősebb testalkat után vágyódnak, vízszintes csíkokkal átszelt ruhát kell viselniök ; míg a nagyon sovány és fölötte magas egyéneknek függőleges csíkokkal átszőtt ruha kölcsönöz némileg teltebb formát. *) A geometriai alakzatok megítélésében közvetkezik be a csalódás, ha a 10. ábrán látható két körcsoportot szemléljük. 2) A középső kör területe teljesen egyenlő mindkét csoportnál ; azonban míg az egyiket nálánál kisebb körök határolják, addig a másiknál nagyobb körök közé van a tévedést hordozó kör zárva. Ha az összehasonlítást elvégezzük, ellenállhatatlan rnódon magával ragad bennünket a látszat, hogy a kisebb körök közé zárt kör nagyobb, mint az ugyanakkora nagyságú nagyobb körterületek között látható. Ezen érdekes csalódásnak Lipps közvetkezőképen adja megfejtését. A három körből megalkotott mindkét csoport mechanikai-eszthetikai szemlélés folytán, mint a körökből létrejött egység tűnik fel az észlelő előtt s így e körcsoportozatokat nem mint három körből különálló valamit, hanem mint ezek együttes benyomásából keletkezett egészet fogja fel a néző. Ezen eszthetikai szemlélés hatása alatt a kisebb körfelületektől határolt kör olyannak fog feltűnni, amelynél nagyobb fokban van meg a kitágulási erő a kisebb, szomszédságában levő körökhöz viszonyítva, míg ellenben a nagyobb köröktől határolt ugyanakkora nagyságú körnél jobban előtérbe lép a bezáródást fölkeltő erő s az ezzel kapcsolatos szemléleti kép. S így az elsőt nagyobbnak, az utóbbit meg kisebbnek tartja Ítéletünk. A mértani alakzatoknál a nagyság megítélésén kívül az irány felfogása alkalmával is mutatkoznak érdekes tévedések ; sőt nem ritkán mind a nagyság, mind az irány együttes megfigyelése is helytelen szemléletekhez vezet és érdekes csalódások részesei leszünk. Wundt megfigyelései alapján, az egyenesek irányeltérésére a következő tételt állította fel : „hegyes szögek rendesen nagyobbaknak látszanak, mint a Klug N. Érzékszervek élettana. 259. 1. a) Lipps. Raumästhetik 135 1.