Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903

23 megvilágítja egész teljességgel a lupé nagyító hatását s az ezzel kapcsolatban föllépő érdekes csalódást. Midőn mi apró — azaz kis látószöggel biró — tárgyakat nézünk, akkor a kép élességének fokozására a kis tárgyat mindegyre közelebb és közelebb hozzuk a szemünkhöz. A tárgy ezen folytonos közelítésének eredménye az lesz, hogy látószöge nagyobbodik s így a kis tárgyat nagyobb látószög mellett valamivel tisztábban látjuk. A látószögnek ezen nagyobbodásából ugyan nem következtetünk a tárgy megnagyobbodására, hanem csakis — és pedig egészen helyesen — szemünkhöz való közeledésére. A tárgynak a szemhez való közelítése azonban nem mehet minden határon túl, hanem csakis a tiszta látás határáig, ami egészséges szemnél 25 cm-nyire van. Ha ezen határon belül helyezzük az apró testet (mondjuk 10—15 cm-re), akkor a látószög ugyan még jobban megnagyobbodik, de mert a tiszta látástávolságon belül van a tárgy, azért a szem a tárgyról érkező és erősen széttartó fénysugarakat már nem lesz képes többé az ideghártyán, hanem csakis mögötte egyesíteni s ennek eredménye : a kép elmosódottsága. A kép éles és tiszta látását azonban ezen helyzetben is fölkelthetjük azzal, ha a közel hozott tárgy és szemünk közé egyszerű nagyítót helyezünk. Ez az apróbb tárgyról erősen szétszórva szemünkbe érkező fénysugarakat összetartóbbakká teszi és így a tárgy képe az ideghártyán élesen fog megjelenni. A nagyító működésének az a hatása, hogy a látószöget feltűnően megnagyobbítja. Mivel azonban mi a szemünkhöz ennyire közel eső tárgyakat segédeszköz alkalmazása nélkül nem szoktuk tisztán és élesen látni, azért az apró tárgyat megnagyobbodott látószöge miatt akaratlanul is a tiszta látás távolságába helyezzük s az öntudat működésével kihelyezett" tárgyat a nagyobb látószög folytán lényegesen megnagyobbítva látjuk. Itt a csalódás abban rejlik, hogy mi a megnagyobbodott látószögből nem a tárgy közeledésére következtetünk — mint ezt a rendes látásnál tapasztaljuk — hanem magának a tárgynak valódi nagyobbodására. Fölötte érdekes csalódás részesei lehetünk, ha nagyítóval valamely tárgyat szemlélünk és a tárgy, valamint a lupé helyzetének megtartásával szemünket a lencsétől hirtelen visszavonjuk. 1) A szem ezen gyors távolodása alatt a tárgy előbb szemlélt részeit nagyobbodni látjuk. Itt okvetlenül csalódásnak kell szerepelnie, mert a szem távolodásával a tárgy látószögének kisebbednie kellene, nem pedig megnagyobbodni, mint ezt a mozgás tartama alatt tapasztaljuk. A tárgy részleteinek nagvobbodásával kapcsolatban azonban megkisebbedik a látómező, azaz, a szem visszavonása után jóval kevesebbet fogunk látni a tárgyból, mint kezdetben. Há előbb a lencse egész nyílását betöltötte a tárgy, akkor most a szem távolabbi helyzetéből annak csak egyes részeit fogjuk a nagyítón keresztül látni. S így az eredmény az, mintha látszólag az egész tárgy megnagyobbodott volna. ') Dr. Róbert Mayr : Über einige optische Täuschungen. 15. 1.