Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903
24 Ugyanezt a csalódást nagyító nélkül is élénken szemlélhetjük, ha az 5-ik ábrát nézzük. Két egymást derékszög alatt metsző és egymás között párhuzamos egyenes rendszernek tagjai 2—3 mm 2nyi négyzeteket alkotnak. Ha ezen kis területű négyzeteket kemény papirosból készített 0'8 cm-nyi sugarú nyíláson át úgy nézzük, hogy a nyílással biró kartonlap 20—25 cm távolságban van a rajztól és szemünket kezdetben lehetőleg közel hozzuk s azután hirtelen visszavonjuk, akkor a szem ezen mozgatása alatt épúgy, mint előbb a nagyítónál, a kis négyzeteket megnagyobbodott alakban látjuk. Az egyenesek 2—3 mm-es közei a szem távolodása alatt megnyúlnak, jóllehet a látás ismeretes törvénye szerint a látószöggel együtt kisebbedniük kellene. Itt is a szem visszavonása után a látómező kisebbedik meg s ezzel kapcsolatban a látható négyzetek száma is megfogyatkozik. A mindennapi és a tudományos életben egyaránt fontos szerepük van a messzelátóknak, amelyeknek használatával azt akarjuk elérni, hogy a messze távolban levő — tehát kis látószöggel biró — tárgyakat megnagyobbítva lássuk és ezáltal a tárgyak képét mintegy a szemhez közelebb hozzák. Valahányszor messzelátón át nézzük a tárgyakat, mindannyiszor a lencsék működésének hatása alatt látószögük megnagyobbodik. A megváltozott látószögből azután következtetéssel állapítjuk meg a tárgy távolságát. A lencsék működése folytán ugyanis a látószög szokatlanul megnagyobbodik s a látószögnek ezen feltűnő változásából a tárgynak hozzánk való alapos közeledésére következtetünk. Ugyanez történik akkor is, ha a látószöget mesterséges módon megkisebbítjük, ami homorú lencsének használatával vagy pl. színházi messzelátónak fordított helyzetben való tartásával történhetik meg. Ilyenkor a látószög meglepő módon megkisebbedik, amiből mi a tárgyak tőlünk való határtalan nagy távolodására következtetünk. Mivel azonban a messzelátóknál a csalódás oka — a megváltozott látószög — egyedül a lencsék működésének tulajdonítható és a lélek ezen megváltozott látószögből helyes következtetéssel jut a távolság megítéléséhez, azért ezen csalódások nem annyira az ítélet, mint inkább az érzéki tévedésekhez sorozandók. Itt említjük meg végre azt a csalódást is, amelyet a két szem együttes működésénél a távolság és nagyság megítélésében tapasztalunk s amelyet A. Miethe ismertetett meg először.Keskeny papirosszalagra gummi bélyegzővel egymásmellé két nyomást úgy készítünk, hogy a két rajz megfelelő pontjai 4 cm távolságban legyenek egymástól. Ezen két nyomást oly módon állítjuk most szemünk elé, hogy azok a két szem együttes működése folytán egybeessenek. Ezen összeejtés kétféle módon történhetik : vagy olyképen, hogy a papirosszalag mögött a kétszeres tiszta látás távolságába helyezett valamely kis tárgpat nézünk, rövid idő múlva a két rajz egyesített képe jelenik meg előttünk ; vagy pedig úgv, hogy az erős nézésre Zeitschrift f. d. Physikalischen u. Chemischen Unterricht. 1902. 163. 1.
