Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903

22 különösen tornyokon látható fényes tárgyak, pl. kereszt, gömb, villámhárító stb. nagyságát feltűnően kisebbre becsüljük a valóságnál. Ha pl. a bazilika kupolájára helyezett hatalmas gömböt vagy a reá állított fénylő, aranyozott keresztet nézzük, nagyon is kicsinyeknek tartjuk őket a valódi nagyságukhoz képest és csak akkor szerzünk tudomást meglepődéssel a bennünket ért alapos tévedés nagyságáról, ha valaki fölvilágosít ezen tárgyak valódi méretviszonyairól. Ezen gyakran jelentkező csalódás magyarázata a következő : Ismeretes az előzőkből, hogy mi a föld légkörében a függőleges távolságok megítélésében nagyon gyakorlatlanok vagyunk és épen azért őket a valósághoz képest mindig kisebbeknek tartjuk. S így a függőleges távolságok megismerése közben folytonos csalódások érnek bennünket, melyek egyrészt az előbb jelzett gyakorlatlanságunknak, másrészt meg azon körülménynek tudhatók be, hogy sohasem juthatunk olyan helyzetbe, hogy a függőlegesen fölfelé irányuló távolságokat bejárhattuk volna és nagyságukról közvetlen meggyőződést szerezhettünk volna. Ebből kifolyólag a torony kimagasló pontjára tett tárgyaknak tőlünk való távolságát kisebbnek ítéljük s mivel a látószög nem változik, ugyanezért megkisebbedett alakban látjuk is őket. S ezekhez hozzájárul még az is, hogy a fölfelé haladó távolságoknál hiányzanak a mérést elősegítő földi tárgyak, épen úgy mint a napnál és a holdnál, ha a zeniten vannak. Ugyancsak ezen elv segélyével fejthető meg az a csalódás is, hogy a hatalmas termek oldalfalaira helyezett képeknek nagyságát lényegesen leszállítva fogjuk fel. így a bazilika hatalmas kiterjedésű oltárképe feltűnően megkisebbedett alakban látszik s csak akkor győződünk meg a fennforgó csalódás nagyságáról, ha valaki megismertet a kép méreteivel és őket itt a földön más ismert távolságokkal egybevetjük. Ezen csalódások hatása oly erős és annyira élénk, hogy a valódi nagyság földerítése után nem is akarjuk elhinni, hogy ennyire csalódtunk. A nagyság és távolság megitélésénél jelentkező csalódások érdekes fajaival találkozunk még a nagyítóknál és a messzelátóknál. Ezen eszközök használata annyira fontos és oly gyakori, hogy épen ezen megszokott szerepük miatt ügyet sem vetünk arra, hog}^ az általuk megalkotott képek nagyságára és távolságára nézve sokszor csalódásba esünk. A nagyítók olyan készülékek, amelyek segélyével a parányiságuk miatt tisztán és élesen nem látható tárgyakat kellőleg megnagyobbítva a rendes látás távolságában szemlélhetjük. A nagyítók közül a mindennapi életben kézi használatra az egyszerű nagyító, az u. n. lupé szerepel. Ezen egyszerű nagyító nem más, mint erős domborodású — tehát csekély fokustávolságú —kétszer domború le"ncse, amely a gyújtóponton belül elhelyezett kis tárgynak éles, tiszta képét nagyítva állítja elő. a tiszta látástávolságban. Az egyszerű nagyító tehát a szemlélt tárgy látószögét megnagyobbítja s a nagyító ezen működéséhez hozzájárul még a szemlélő részéről hozzácsatolt elem, amely