Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903
17 lását a rajzon utánozza. A tér elölről hátrafelé való kiterjedésének látszatát a festő azzal éri el, hogy egyrészt a térbeli eg3 rmásutánban következő tárgyakat fokozatosan kisebbnek rajzolja (vonaltávlat) s másrészt meg fotytonosan elhalaványuló színekben tünteti fel a festmény részleteit (légtávlat). E kettős perspektíva figyelembe vételével készült festményen úgy tűnnek fel a lerajzolt tárgyak, mintha az ember őket egy meghatározott nézőpontról a valóságban látná, így a házak, az emberek, az állatok a kép előterében nagyobbak, míg a távolság szerint kisebbedik nagyságuk ; a tárgy távolságának megfelelő árnyékolás, a távolabb és távolabb levő tárgyak légkörének fokozatos homályossága, a háttérben elhelyezkedő heg3'ek folytonos kisebbedése azok a tényezők, amelyek a puszta látszatot és így a kép felfogását a valósághoz mindinkább közelebb hozzák. Azonban nemcsak festmények, rajzok, hanem egyszerű vonalakból megalkotott alakzatok is felfoghatók perspektivikus módon s ezeknél az alakzat egyes részeinek irányára és távolságára nézve történik a csalódás. Elég utalnunk e helyen a sztereometria alakzataira. A tábla síkjában megrajzolt kocka, hasáb, kúp stb. magukban véve lapos, semmitjelentő vonalok, mégis ügyes rajzolással mint a síkból valóban kidomborodó térbeli alakzatok tűnnek elő s így a sztereometria síkra vetett alakzatainak szemlélésénél folytonos csalódásoknak vagyunk kitéve. A legmeglepőbb módon jelentkeznek ezen csalódások a nem árnyékolt, kettős helyzetben felfogható mértani rajzoknál, amelyeket majd a síkból kiemelekedve, majd meg a síkba mélyedve foghatunk fel. Ilyen pl a 3. ábrán látható ab (ef) cd lapszög, amelynek cf éle majd a szemlélő felé forduló domború lapszöget alkotó élnek, majd meg tőlünk elforduló hegyes lapszöget tartalmazó élnek látszik. Ezen látszat fölkeltése Wundt magyarázata szerint a szem mozgásaitól függ: ha szemünkkel először az cf élet nézzük merően s azután az abef lapot mérjük végig, akkor az él a síkból kiemelkedettnek látszik ; ha ellenben a lapszöget határoló két sik ab vagy cd éleire irányítjuk kezdetben élesen tekintetünket s ezektől kiindulva mozgatjuk szemünket az cf él felé, akkor az élet a síkba mélyedőnek fogjuk látni. Hasonló érdekes prespektivikus csalódás érhet bennünket, ha a 4. ábrán látható Schrőder-féle lépcsőalakzatot szemléljük. Ezen alakzat legelső megtekintésre úgy tűnik fel, mint. oldalról látható lépcsőzet, amely a tőlünk elforduló oldalrészével a falhoz támaszkodik. Ha azonban ezen hátsó falrészre iránvít,n juk figyelmünket és ily módon sikerül ezen falat mint elül állót felfogni, akkor a lépcsőzet lefelé fordult fokokkal bíró függő lépcső gyanánt mutatkozik. Nagyon változatos prespektivikus csalódásokat kelthetünk föl a geometriaioptikai csalódásoknál elsorolandó egyes mértani alakzatokkal is, amelyek az irány és a nagyság eltérésében nyilvánuló tévedéseken kívül, mint különböző helyzetben felfogható alakzatok is csalódásokat ébresztenek. így pl. a 7. ábrán láthatjuk, hogy a részekre osztott távolság nagyobbnak látszik, mint az ugyanolyan nagyságú fel nem osztott. Ezen csalódás hatása alatt hajlandók vagyunk 2
