Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903

12 nak jelenlétéről és a vakfolttal előidézhető csalódások lehetőségéről győz meg bennünket egy másik kísérlet is, amelyet bárki könnyen végrehajthat. Ha az égboltozatot egy szemmel nézzük s eközben szemünket mozgatjuk, akkor nemsokára megtaláljuk azt a helyet, amelynek éles nézése mellett az égboltozat fényes holdja teljesen eltűnik és helye az égboltozat színében fog látszani. A tárgyak nagyságának és távolságának megismerése közben mutatkozó csalódások. A tárgyak kétféle nagysága és távolsága s ezek megismerése közben létesülő csalódások. A perspektivikus csalódások. A mindennapi tapasztalás arról győz meg bennünket, hogy a térben elterülő tárgyak nagyságáról és távolságáról együttesen alkotunk fogalmat. Maga az érzékszerv és ezzel kapcsolatos megismerés nagyon keveset nyújt e tekintetben nekünk, mert amit a körülöttünk látható tárgyak tőlünk és egymáshoz viszonyított távolságáról tudunk, az csak lassú fejlődés, folytonos tapasztalás eredménye. Bizonyítja ezt a vakon születettek és a gyermekek példája is. Az elsők sikeres operációk után kezdetben nem tudnak helyes képeket alkotni a távolságokról s a tárgyak nagyságáról és épen így a kis gyermek sem, aki a távollevő tárgyakat is közelfekvőnek itéli : kapkod a hold és a torony fénylő keresztje után épúgy, mint játékszere után. A tér kiterjedésének helyes képzetét s ezzel kapcsolatosan a tárgyak nagyságát és távolságát azáltal szerezzük meg, hogy a térben mozogva és szemlélődve mindegyre jobban tájékozódunk és tapasztalatainkat mindinkább gazdagítjuk. Bár a nagyság és távolság helyes megítélésére csak a folytonos tapasztalás képesít, mégis ezek megismerésében fölötte fontos a tárgyak látszólagos nagysága, amelyet az u. n. látószög-bői tanulunk megismerni. Látószögön értjük azt szöget, amelyet a tárgy két végpontjáról kiinduló sugarak alkotnak akkor, amikor a szembe jutva keresztezik egymást. (2. ábra.) Ez a szög egyenes arányban van az ideghártyán levő képpel és ennek alapján valamely tárgynak látszólagos nagysága annál nagyobb, minél nagyobb a látószöge. A távolsággal ellenben a látószög fordított arányban van, azaz : ugyanazon tárgy nagyobb távolságból kisebbnek, kisebb távolságból pedig nagyobbnak fog látszani. Megtörténhetik azonban, hogy a különböző nagyságú AB és A'B' tárgyak is egyenlő látószög alatt mutatkoznak, ha nagyságuk a szemtől mért távolsággal egyenes arányban van s így látszólagos nagyságukat az egyforma ab ideghártyakép miatt tulajdonképen egyenlőnek kellene tartanunk. Azonban rendszerint nem így történik, mert kisegít ítéletünk.