Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902

32 sérlet végrehajtása közben. *) Ha fénytani hasábon keresztül gveríya vagy valamely erősebb fényforrás színképét nézzük, rövid idő múlva a spektrum színei kezdenek egymásután eltűnni s nemsokára a színkép színes csíkját fehérnek fogjuk látni ; és pedig legelőször láthatatlanná lesz a vörös és a zöld, azután a kék és legvégül tűnik el a sárga. Igen sokszor megtörténik, hogy e kísérlet nem sikerül gyertya spektrumának szemlélése közben, mivel némely egyén ezen alanyi hatás előállítására sokkal erősebb fényforrást igényel. Biztosan és meglepően sikerül azonban, ha kísérlet közben a felső szempillának tartásával szemünk becsukódását megakadályozzuk és a hasábon át a nap színképét nézzük ; ennek a fénye oly erős, hogy bárkinél is előidézi a szinkép színeinek eltűnését és a színes kép helyén a fehér csík megjelenését. A tekintet mozgatásával kapcsolatos csalódásoknak érdekes eseteit szolgáltatja a negatív utóképekkel azonos jelenség a successiv kontraszt is, amelyről később behatóan fogunk szólani az ítélet tévedései körében. Említettük, hogy közönséges látás közben tekintetünk nincs egy meghatározott pontra irányítva, hanem folyton vándorol a szemlélt tárgy részletein. A szem ezen mozgásával azt éri el, hogy a képrészletek az ideghártyának mindig újabb és még kevésbé kifáradt idegelemein létesítik az ingert. Ezen folytonos helyváltozás eredménye lesz azután a successiv kontraszt, azaz ellentétesség a színérzésben. Meggyőződhetünk e tüneményről olyképen, ha kétféle szinű, pl. vörös és fehér papiroslapokat helyezünk egymásmellé s tekintetünket a vörösön vándoroltatjuk bizonyos ideig, úgy azonban, hogy utókép ne létesülhessen. A szem ezen mozgása alatt a vörös színérző felületek kifáradnak és így csakis a többi elemek képesek működésre. Ha tehát most tekintetünket a szomszédos fehér lapra irányítjuk, akkor ezen mező, a vörös elemek elfáradása miatt, csakis a zöld és kék fényérző felületeket fogja izgatni s ennek hatása alatt a fehér lapot kékeszöldnek fogjuk látni. Ugyancsak a sárga mező mellett elterülő kék, a sárga színre való kifáradás után telítettebbnek 2) mutatkozik. Mivel e tüneményeknél, melyek a legérdekesebb változatokban jelentkezhetnek, az ítélet működése veszi ki legfontosabb részét, azért e tévedésekre az ítélet csalódásainál fogunk részletesen kiterjeszkedni. Sokszor élénk csalódások forrásaivá lesznek a mindennapi élet azon jelenségei, amelyeknél a mozgó tárgyak gyorsan váltakozó utóképei folytán lesznek észleleteink tévesek a szemlélt tárgyakról. A körben gyorsan forgatott izzó parázs tüzes körvonalnak látszik ; a kocsi kerekeinek gyors forgása mellett a küllők nem vehetők ki ; a villám hoszszú vonalnak tetszik, jóllehet csak tova haladó szikra ; a megritkított levegőt tar') Müllers Physik und Meteorologie. I. k. 691. 1. 2) Telitettnek olyan színt mondunk, melyben semmi fehér fény nincsen. Két szín közül az a teltebb, a melyikben kevesebb a fehér fény.