Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902

védést fölkeltették és így a kidomborodás érzete mindig csalódással kapcsolatos. Fokozhatjuk e csalódások érdekességét még azáltal is, hogy a szemlélt tárgy két oldaláról fölvett síkképek egyikét fehér, a másikat meg fekete szinben rajzoljuk és ekkor a már említett csalódással együtt a fénylés tüneménye is föllép. Mivel itt a két szem megfelelő fölvételeinek megvilágítása különböző, azért az eredő kép nem a két kép vegyes színében, a szürkében fog látszani, hanem a figyelem folytonos ingadozása folytán a szem nem képes a két szint egyesíteni, s így majd feketének, majd meg fehérnek fog látszani a kép és ez a fénylés jelensége.

J) Még élénkebben tapasztaljuk e tüneményt akkor, ha fehér és fekete képek hetyett vörös és zöld vagy sárga és kékszinű képeket nézünk. Ugyanezen okból fejthetjük meg a víz csillogását, ha a szél hullámzásba hozza ; a selyemszövetek és ruhák fénylése is úgy magyarázható, hogy a szövetnek nem minden része veri egyformán vissza a ráeső fénysugarakat és így egyik részről több fény jut a szembe, mint a másikról. Megjegyezzük azonban, hogy a sztereoszkopi látással kapcsolatos csalódások már jórészben az ítélet műveleteiben birják alapjukat és így nem tiszta észrevevési tévedések. b) A szem belső berendezésének tökéletlenségeiből eredő csalódások. A szem szerkezetében található hiányok folytán igen gyakran a fénysugarak egyenes irányú terjedésében változás áll be s így ez úton is optikai csalódások részeseivé lehetünk az észrevevés lelki tényének végzése közben. Itt azonban nem azon tévedésekkel akarunk foglalkozni, amelyeket a szem tökéletlenségei a külső tárgyakról kiinduló fénysugarak irányváltoztatásával ébresztenek, hanem azon teljesen alanyi természetű csalódásokat fogjuk elmondani, melyek ugyan a szem tökéletlen berendezésében birják alapjukat, de ezek keletkezéséhez semmiféle külső benyomás nem járul hozzá, azaz ezek magában a szem belsejében létesülő hatások, az entoptikai tünemények.

2) Ezen elnevezéssel azon belső látástüneményeket jelöljük meg, amelyeket a szem berendezésében található részek idéznek igen sokszor elő. A szem fénytörő közegeiben : a porczhártyában, lencsében, üvegtestben, sőt magán az ideghártyán is vannak olyan alkotó részek, amelyek gyakran a fény terjedésének útját állják és így árnyékképeket létesítnek az ideghártya fényérző elemein. S mivel az ideghártya izgatottságával együtt jár az észrevevés lelki ténye is, ennélfogva ezen belső elemektől származó izgatást is, mint minden más fénybenyomást külső tárgyra vonatkoztatjuk, s így az entoptikai tünemények okát is magunkon kívül helyezzük és a benyomást keltő tárgyat az l) Dr. Klug N. Az érzékszervek élettana. 254. 1. Dr. Klug N. Az érzékszervek élettana. 188. 1.