Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

34 Á Fertő ingadozásának okai. Á Fertő tava feltűnő ingadozásának okaival alaposabban eddig még Senki sem foglalkozott. Nyilvánították ugyan már többen is reá vonatkozólag véleményüket, de nem akarták azt úgy feltüntetni, mint az ingadozásra vonatkozó előzetes tanulmányok eredményét. Voltak, kik a Fertőbe ömlő s a csapadékviszonyok szerint több-kevesebb vizet hordó patakokban is elégséges okot láttak a tó ingadozásának megmagyarázására ; mások pedig egyedül a Rába folyóban vélték azt az okot feltalálhatni.

1) Nem hiányoztak azonban olyanok sem, a kik a talajvízre is ügyet vetettek és a tó gyakori területváltozását leginkább erre az okra igyekeztek viszszavezetni.

2) A most említett, a Fertőre legközvetetlenebb befolyást gyakorló három tényező természetesen egy és ugyanazon végokra, a csapadék kisebb vagy nagyobb mennyiségére vezethető vissza ; de mivel szemünk előtt egymástól elkülönítetten érvényesítik hatásukat a Fertő vízállásának megváltoztatására : azért mindegyikről mint külön okról is beszélhetünk. A Fertőbe ömlő említésre méltó patakok ezek : a Vulka, (Okka és Fehéregyháza között), a Rákos, a boózi és balfi patakok ; ezeken kívül még csaknem valamennyi környező község mellett találhatók apróbb patakocskák. A Fertő vízvidéke közülbeiül 700 km

2.-re tehető. Ha a Fertő környékének átlagos csapadék mennyiségét, mint azt a Fertő lecsapolásának tervezeténél tették, 450 mm.-re teszszük, akkor a Fertőnek 300 km

2.-nyi területére 135 millió m.

8, a 700 km.

2 vízterületre pedig, 40°/'o-t leszámítva az elpárolgásra és a beszivárgásra, 186 millió m.

3 víz esik. Összesen tehát 324 millió m.

3 csapadék jutna részint közvetlenül, részint közvetve a patakok útján a tó medenczéjébe, melyben 1 '08 m. átlagos magasságot adna Ebből azonban évenként legalább is 0"62 m.-nyi elpárolog és így 0'43 m.-t tenne a közepes vízállás — theoriában, mert a valóságban ez a 4 dm. is jóval alább száll. Számításon kívül hagytuk ugyanis azon esetlegességeket, midőn a csapadék a vízterületünkön előforduló kisebb-nagyobb gödrökben összegyűlve, nem juthat mind a Fertőbe. Mondottak megfontolása után azon eredményre kell jutnunk, hogy az említett patakok a maximális csapadék mellett sem volnának képesek a tó vízállásában oly változásokat létrehozni, mint a minők tényleg előfordultak. Megjegyzem, hogy a Fertő vidékének csapadékára és az elpárolgásra vonatkozó adatok nem csak úgy találomra felvett számok, hanem a tapasztalat beigazolta ad&tok. ') Thirring G. A Fertő és Vidéke. Földr. Közi. 1886. évf. 472. 1. 2) Swarowsky : Die Schwankungen des Neusiedler-Sees. Bericht über das XII. Vereinsjahr der Geographen a. d. Univers, in Wien, 1888. 16 1.; Dr. Moser: i. m. 344. 1.